Anders Fogh Rasmussen leköszönő főtitkár előre jelezte, hogy mivel a NATO nem nézheti tétlenül az ukrajnai helyzet súlyosbodását, az orosz katonai lépéseket, a csúcsértekezleten olyan lépések megtételére kényszerül a szövetség, amelyek néhány éve még szükségtelennek és feleslegesnek minősültek volna.
A volt dán kormányfő európai lapoknak adott interjújában rámutatott, hogy a NATO tökéletesen megváltozott biztonsági környezettel néz szembe Európában, s erre két válaszlépést is tesz. Egyfelől új bázisokat telepít Kelet-Európába, másfelől akár azonnal bevethető, gyorsreagálású erőt hoz létre.
Láthatóbb jelenlét Kelet-Európában
A részleteket a hétvégén a Frankfurter Allgemeine Sontagszeitung szivárogtatta ki, de Rasmussen főtitkár hétfői előzetes sajtóértekezletén azóta meg is erősítette: a NATO a korábbiaknál jóval láthatóbb jelenlétet tervez Közép- és Kelet-Európában.
A walesi csúcson elfogadandó készenléti akcióterv szerint a NATO öt katonai bázist hoz létre: a balti államok - Észtország, Lettország és Litvánia - mellett Lengyelországban, illetve Romániában.
Ezek regionális felderítő, logisztikai és bevetési tervezési központként működnek, többnemzetiségű személyzettel, egy-egy bázison 300-600 fős létszámmal. Külön kihangsúlyozzák, hogy állandó katonai erőt nem állomásoztatnak majd ezeken a támaszpontokon.
Gyakrabban tart ugyanakkor a szövetség a térségben nagy létszámú hadgyakorlatokat, s a már létező NATO Reagáló Erőnél (NRF) magasabb készültségi fokozatban lévő gyors reagálású alakulatot is felállítanak, négyezer fős létszámmal. Ezen úgynevezett "lándzsahegy"-alakulat egységei 2-7 napon belül bevethetőek lennének.
A német-dán-lengyel közös hadtest szczecini központját regionális parancsnoksággá fejlesztenék tovább, amely már akár 60 ezer katonát megmozgató hadművelet irányítására is alkalmas lenne. Bár a főtitkár jelezte, hogy a részletekről a döntéseket a NATO-csúcs után, a katonai vezetőkkel konzultálva hozzák majd meg, maguk a tagállamok már előálltak azzal, kik készek katonákat delegálni az azonnali reagálású alakulatba.
Brit vezetéssel alakulhat meg, de a dán, lett, észt, norvég és holland fegyveres erők is rendelkezésre bocsátják egységeiket, hogy az európai NATO-erők magasabb készültségi szintjét demonstrálják. Rasmussen közölte azt is, hogy ezek a lépések szigorúan összhangban lesznek az 1997-es NATO-Oroszország megállapodással, annak ellenére, hogy a szövetségben úgy látják, Moszkva nem tartja magát a megállapodás előírásaihoz.
Oroszországot egyébként ezúttal nem hívták meg a NATO-csúcstalálkozóra, ahogy idén a Krím elcsatolására válaszul a legfejlettebb államok G8-as gazdasági csúcstalálkozóját is - hosszú idő óta először - G7-es körben tartották meg.
Hosszabb folyamat az ukrán tagfelvétel
Bár ukrán részről igyekeztek a csúcs napirendjére helyezni Ukrajna mielőbbi NATO-tagságának kérdését, Rasmussen szerint ezt Brüsszelben továbbra is hosszú folyamatként látják. A NATO, mint arra a főtitkár emlékeztetett, a 2008-as bukaresti csúcsértekezletén állást foglalt az ukrán NATO-felvétel kérdésében, eszerint Kijev természetesen tag lehet, ha teljesíti a szükséges feltételeket.
Azóta Ukrajna el nem kötelezett státuszt foglalt el, s ezt a szövetség tiszteletben is tartotta. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő ugyanakkor a minap jelezte, az új ukrán parlament törvényt fogadhat el az el nem kötelezett státusz eltörléséről. Ha e lépés megtörténik, mondta Rasmussen, újra napirendre kerülhet - nem a tagság, hanem a NATO-ukrán partneri viszony megerősítése.
A walesi összejövetel tehát bizonyára nem lesz bővítési csúcs, egyelőre Grúziának sem ígérhet a szövetség többet, mint "közeledést", Macedónia felvételét pedig továbbra is a névvita hátráltatja. Örök témája a NATO-csúcstalálkozóknak az egyenlőtlen teherviselés.
Amerikai részről régóta nehezményezik, hogy a közös védelem költségeinek döntő részét - jelenleg mintegy 73 százalékát - az Egyesült Államok viseli. A Wall Street Journal által közölt adatokból kiderül, ez az arány még romlott is, hisz 2007-ben az Egyesült Államok a közös kiadások 68 százalékát állta, míg a többi tagállam együttesen 32 százalékát.
Jelenleg a huszonhét másik tagállam a NATO-büdzsé alig 27 százalékát teszi be a közösbe. A 2008-2009-es pénzügyi válság nyomán számos tagállam visszafogta katonai kiadásait, s nem Magyarország az egyetlen, amely nem teljesíti ezzel kapcsolatos NATO-vállalását. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a lista alsó harmadában vagyunk, mindössze a GDP 0,9 százalékát költjük védelmi kiadásokra.
Csupán négy tagállam teljesíti a 2 százalékos célkitűzést. Washingtonban azt remélik, hogy az ukrán válsághelyzet nyomán változni fog ez az arány. Magyarország több felajánlást is készül tenni a walesi csúcson, értesült a Magyar Nemzet. Ősszel száz magyar katona vesz részt egy baltikumi hadgyakorlaton, s a készenléti akcióterv keretében szorgalmazzuk a pápai bázisrepülőtér fejlesztését. Más tagállamokkal együtt várhatón Magyarország is rákényszerül védelmi költségvetésének - legalább jelképes - emelésére.
Jelképes támogatás a Baltikumnak
Barack Obama állítólag túlságosan hosszúnak és unalmasnak találta a legutóbbi, chicagói NATO-csúcsot, ám Walesben ezúttal bizonyára nem fog unatkozni. Washington hirtelen számos nemzetközi válsággal kénytelen párhuzamosan foglalkozni, az ISIS iraki és szíriai előretörésétől, az izraeli-palesztin tűzszünet ügyein keresztül Líbiáig.
Az amerikai elnökre nagy nyomás nehezedik, még demokrata párti politikusok részéről is, hogy tegye félre megszokott óvatosságát, s a walesi csúcson határozott állásfoglalások szülessenek. Szimbolikus lépés, hogy Obama a NATO-találkozót megelőzően tegnap este Észtországba érkezett, Tallinban a balti államok vezetőivel ma folytat megbeszéléseket.
Ez elég egyértelmű kiállás az ukrajnai hadüzenet nélküli háború miatt egyre inkább aggódó volt szovjet tagállamok mellett. A helyszín kiválasztása nyilván tudatos volt, ugyanis Észtország az egyetlen a kelet-európai NATO-tagállamok közül, amely a bruttó hazai termék 2 százalékát költi védelemre. Az NBC tévé szerint John Kerry kül- és Chuck Hagel védelmi miniszter a walesi csúcsot arra is ki akarja használni, hogy nemzetközi koalíciót toborozzanak az Iszlám Állam (IS) elleni harcra.
