Határozatlan idejű sztrájkot kezdtek az Ebola-járvány közepette a legnagyobb libériai kórház nővérei és ápolói jobb fizetést és felszerelést követelve. A monroviai John F. Kennedy Kórház sztrájkoló munkatársainak szóvivője, John Tugbeh közölte, csak akkor folytatják a munkát, ha védőöltözetet és jobb fizetést kapnak, mert az életüket kockáztatják.
A járvány kitörése óta sok orvos és ápoló fertőződött meg, mert védőöltözet nélkül voltak kénytelenek kezelni az ebolás betegeket. Egy hosszabb sztrájk jelentősen hátráltatná a halálos vírus elleni harcot a nyugat-afrikai országban. A testnedvek útján terjedő betegségben eddig több mint 1500-an haltak meg a térségben, közülük hétszázan Libériában. Az áldozatok hozzávetőleg tíz százaléka volt orvos, ápoló vagy nővér.
Közben az elefántcsontparti kormány részben feloldotta a Guineával és Libériával közös határára vonatkozó zárlatot, és engedélyezte, hogy humanitárius folyosókon segélykonvojok menjenek a két országba. Elefántcsontpart augusztus 22-én zárta le határait, hogy megakadályozza a járvány továbbterjedését.
Az Egészségügyi Világszervezet bírálta a lépést, mondván, hogy a járvány már így is jelentős károkat okozott az érintett országok gazdaságában és az amúgy is rossz egészségügyi rendszerében. A Világbank elnöke szerint a világ katasztrofálisan rosszul reagált a Nyugat-Afrikát sújtó Ebola-járványra. Jim Yong Kim szerint sok ember hal meg feleslegesen.
Az elnök egy újságcikkben úgy fogalmazott, hogy miközben a fejlett országok egészségügyi intézményei könnyedén fel tudnák tartóztatni a járványt, mert megvan hozzá a tudásuk és az anyagi forrásaik, addig ezt a fejlődő országok nem tudják megtenni segítség nélkül. Jim Yong Kim nagyobb összefogást sürgetett, mert szerinte a válságot sokkal inkább a végzetes tévhitek, semmint maga a vírus idézte elő, és ezek a tévhitek katasztrofálisan rossz válaszokhoz vezettek.
Terjednek a babonák: vírus a fecskendőben
Az Ebola nemcsak azokat öli meg, akiknek szervezetét eléri és legyőzi a fertőzés. A március óta tartó járvány szétzilálja az érintett afrikai országok egészségügyi rendszerét. „Lehetséges, hogy a nyugat-afrikai ebolajárvány halálos áldozatainak többségét meg sem fertőzi a vírus?” – kérdezi a Vox magazinban Amanda Taub, és azt feleli, hogy nemcsak lehetséges, hanem gyakorlatilag biztos - számol be a metazin.hu.
Sierra Leone egészségügyi helyzete a járvány kitörése előtt is válságos volt. Az elmúlt tizenkét év során csak nagy nehezen építették ki ismét az évtizedes polgárháború után, s a járvány márciusi kezdete óta eltelt időben alighanem semmivé lett a tizenkét év minden erőfeszítése.
2012-es adatok szerint a szülészeti és gyermekgyógyászati ellátás terén Sierra Leone a hetedik legveszélyeztetettebb ország volt a világon. A gyermekek 18 százaléka nem élte meg ötödik életévét, és az anyák négy százaléka belehalt a terhességbe vagy a szülésbe. Azóta biztosan tovább romlott a helyzet.
A járvány egyik központjában, Kenema körzetében a helyi kórház egészségügyi személyzetének tíz százaléka esett már a járvány áldozatául: 40 ember. A nemzetközi segítség nagyjából elkülönített járványrészlegek felállításában merül ki, pedig ezen kívül más súlyos gondok is keletkeztek a
járvány következtében. Például hiány van szinte minden felszerelésből, a gumikesztyűtől a laboratóriumi vegyszerekig. És főleg vérből: a potenciális fertőzöttek nem lehetnek donorok, de a lakosság különben is óvakodik a kórházak közelébe menni.
Ráadásul, mint az már hasonló esetekben megszokott, megállíthatatlanul terjednek az összeesküvés-elméletek és a babonás hírek, miszerint a fecskendőkben van a fertőzés. Egyre nehezebb még a kisgyermekek védőoltását is beadni, mert a szülők nem engedik.
Sokan más betegséggel sem mernek kórházhoz fordulni, például a várandós asszonyok elmaradnak a vizsgálatokról, és nem mennek be szülni a kórházba, márpedig komplikáció esetén a mentő nemigen ér ki időben a lakóhelyükre.