Bajban a szőlősgazdák, az idei bor valószínűleg nem lesz csúcs évjárat. A folyamatosan melegedő klíma miatt az elmúlt 25 évben lerövidült a szőlő érési folyamata Magyarországon. Ez csökkentheti a a gyümölcsben felhalmozódó cukor mennyiségét. A klímaváltozás miatt új kártevők és kórokozók is megjelentek, mint például az amerikai kabóca, amely az aranyfodros sárgaság vírusát hordozza. Ahogy a nevében is van, a szőlő levele besárgul, fodros lesz és a növény elpusztul. A szintén a tengerentúlról származó Harlekin katicabogár sok bosszúságot okoz a szőlészeknek, borászoknak. Ellensége ugyan a levéltetűnek, de sajnos imádja a szőlőt és a mustot. A tőkét ugyan nem öli meg, de a szőlő. a must ízét rontja.
Az nem vigasz, hogy egyre kisebb területen terjedhetnek a szőlőbetegségek és kártevők, mert az elmúlt 10 év alatt 93 ezerről 80 ezer hektárra csökkent a hazai szőlőültetvények területe. Ebből 63-65 ezer hektárnyi az 1000 négyzetmétert meghaladó birtokok nagysága és mindössze 50 ezer hektár a származási igazolásra kötelezett, vagyis piacra termelő pincészetek területe.
Tornai Tamás a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és Szakmai Szervezet (HNT) elnöke a Népszavának elmondta, az év első felében még jó termésben reménykedhettek, de a nyáron gyakori, rövid, de bőséges esők, majd a viszonylag magas hőmérséklet alaposan lehűtötte a a reményeket. A kedvező klímájú hegyoldalakon is megjelentek a gombabetegségek, mert a kialakuló párafelhők valósággal dunsztolta az időjárás a dűlőket.
A szervezet elnöke elmondta, az alföldi, Hajós-Bajai, illetve a kunsági borvidéken, főleg az új telepítések termőre fordulása miatt némi terméstöbblettel számolhatnak a gazdák, de jó néhány történelmi borvidéken kevesebb szőlőt szüretelhetnek idén a tavalyihoz képest. Kivétel az Etyek-Budai, a dél-balatoni és az egri borvidék, ahol a tavalyival nagyjából megegyező, vagy annál valamivel nagyobb mennyiség érik a tőkéken. A szakemberek előrejelzése szerint idén a múlt évihez hasonlóan 2,6-2,7 millió hektoliter bor pihenhet majd a hordókban. A 2004-es több mint 5 millió hektoliteres csúcs után évekig átlagosan 3,5 millió hektoliter bort érleltek a hazai pincészetek.
A melegedő klíma miatta gombabetegségek is intenzívebben támadják az ültetvényeket. A betegségek és kártevők terjedését segítik az elhagyott szőlők is, amelyek afféle fertőző gócként veszélyeztetik a szomszédos, sőt, a távolabbi szőlőbirtokokat.
A nedves időjárás a gombafertőzések miatt a badacsonyi borvidéken 10, a somlói 12, szekszárdi 14, a pécsi 17, a tokaji 18, a móri 20, a soproni ültetvényeken pedig 28 százalékos a várható terméscsökkenés.
Marcinkó Ferenc tokaji szőlész-borász lapunknak elmondta, a botritisz, vagy szürke rothadás, riasztó neve ellenére a tokaji gazdák barátja, az aszú nélkülözhetetlen kelléke a tőkéken. A baj csak az, hogy a várva várt vendég túl korán érkezett: szeptember vége helyett már ellepte az ültetvényeket, s hiába védekeznek a termelők. A nedves időjárás ennek a gombafajtának is kedvezett. Júniusban 180 milliméter esett a Tokaj-hegyalján, hűvösek voltak a hajnalok, gyakori volt a pára, illetve harmatképződés.
A tokaji gazdának 10 százalékos terméskiesést okozott eddig a korai botritisz fertőzés. Az amerikai kabócától az észak-keleti történelmi borvidéken is tartanak, de egyelőre Tokaj-hegyalján még nem tűntek föl jelentős számban ezek a vírusgazdák.
Ha egy szűk hónapig meg tudjuk védeni az ültetvényeket, és a vénasszonyok nyara is segítene, jöhetne botritisz és vele az aszúsodás - reménykedett Marcinkó Ferenc.
Tavaly 625 ezer hektoliter volt a magyar export és 527 ezer hektolitert importált az ország. A mennyiség nem sokat mond, mert a kivitel értéke 75, a behozatal 4,5 millió euró volt. A magyar termelők lényegesen magasabb áron exportálnak, mint importálnak.
A szőlészetek-borászatok helyzetét nehezíti, hogy a szinte feltartóztathatatlan gombafertőzések miatt a szokásosnál is többet kellett költeni a növényvédelemre, miközben a szőlőért átlagosan kilónként legföljebb 80-90 forintot kaphatnak. Ez nagyjából megegyezik a tavalyiakkal.
A HNT intézkedése nyomán szeptember 15-től a földrajzi jelzés nélküli olcsóbb borokra ellenőrző jegyet vezetnek be: folyó borra literenként 30 forintért. Ezzel szeretné a szakmai szervezet a minőségi bor felé terelgetni a borászokat.
