Július elején az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat több mint százezer olyan ukrajnai emberről tudott, aki menedékjogi kérelemmel fordult az orosz hatóságokhoz. Akkor úgy tudták, hogy majdnem elérte a félmilliót azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az Ukrajnával határos orosz területen tartózkodtak.
Július utolsó napjaiban a migrációs hivatal már 2.7 millió menekültről tájékoztatott, legtöbbjük a határ közelében keresett biztonságot, de a menedékjogot igénylők nagy számban tűntek fel Moszkvában és a Krím-félszigeten is. Augusztusban a migrációs hivatal a korábbiaktól eltérő adatokat tett közzé: ezek szerint 733 ezer olyan ukrán állampolgár tartózkodik Oroszországban, akit a háborús helyzet késztetett a határátlépésre.
Újabban ezzel a számmal találkozik az ember a leggyakrabban az orosz médiában. Az ENSZ ennél általában kevesebb menekültről adott hírt. A számok körüli bizonytalanság egyik oka az, hogy az orosz-ukrán határon nem mindenütt van határellenőrzés, sok helyen szabadon jönnek-mennek az emberek.
Van, aki bejelentkezik az orosz hatóságoknál, van, aki nem, van, aki menedékjogot kér, van, aki ezzel a lehetőséggel nem akar élni, nem beszélve arról, hogy a harcok alakulásától függően változtatják helyüket a családok. Sokan vannak, akik orosz rokonaiknál húzzák meg magukat minden különösebb hivatalos bejelentkezés nélkül.
Ukrán menekültek vannak Lengyelországban is, legalább 15 ezren. Belaruszba mintegy 26 ezren érkeztek, legtöbben júniusban és júliusban Luganszkból és a Donyecki területről. A menekültstátusz megadásának féléves terminusa miatt várniuk kell sorsuk rendezésére. Magyarországon is menekülthullámra számítottak Kárpátaljáról, elsősorban a behívások híre késztetett sok hadkötelest arra, hogy mérlegeljék ezt a lehetőséget.
Ez a menekülthullám, a jelek szerint, azonban elmaradt. Ukrajnán belül viszont rendkívül nagy az elvándorlás. Aki tud, az menekül a legveszélyesebb körzetekből. Volt olyan öt nap, amikor csak Donyeckből és Luganszkból több mint 22 ezren keltek útra az ENSZ jelentése szerint.
A legnagyobb teher Oroszországé. A menekültek fogadására, elhelyezésük megszervezésére ideiglenes állomásokat hoztak létre a Krímben, a Belgorodi, a Branjszki, a Voronyezsi, a Kurszki, a Leningrádi, a Rosztovi, a Moszkvai megyében, a fővárosban, Szentpéterváron és Szevasztopolban. Az ideiglenes táborokban sátrakban helyezték el az embereket, élelmezésükről gondoskodnak, a gyerekeknek még játékokat is biztosítanak.
A jogvédő szervezetek szeretnék elérni, hogy a fogadóállomásokat ne zárják be az eredetileg tervezett szeptember elsejei időpontban, mivel nemhogy nem csökken, hanem emelkedik a segítséget kérők száma. Sürgetik, hogy könnyítsék meg és gyorsítsák fel a menekültstátusz megadását. Szükségesnek tartják munkahelyek biztosítását, az orvosi ellátás, a szociális támogatás megszervezését.
Módosítani kell a vámeljárás szabályait is. A több mint 20 éve érvényben lévő szabályok ugyanis ma már nem alkalmazhatóak, ennek következtében vesztegelt a határon az a Németországból érkezett humanitárius segítség is, amelyre vámot akartak kiróni a hatóságok.
A Szövetségi Tanács szeptember végére kidolgozza azt a törvénymódosítást, amely leegyszerűsíti az orosz állampolgárság megadását a Luganszki és a Donyecki térségekből érkezőknek. A Szövetségi Tanács egyik képviselőjének szavaiból azonban kiderült, hogy a menekülteknek több mint a fele nem igényli az orosz állampolgárságot, s hazatér, amint a harcok lecsendesülnek.
