Norvégia;Norvég Alap;

Fotó: Facebook

- Magyarország a múltba tart

Magyarország útja vissza a múltba címmel közölt olvasói levelet csütörtökön a Financial Times európai kiadása Vidar Helgesentől, Norvégia európai ügyekkel foglalkozó miniszterétől.

A politikus úgy véli: a magyar kormány hátat fordít a Nyugatnak 25 évvel azután, hogy Magyarország megnyitotta határait Nyugat felé, és mozgásba lendítette Európa újraegyesítését. Helgesen szerint Orbán Viktor "szellemi vaskupolával" védené ki a külföldi befolyást, szakítani akar a nyugati dogmákkal és ideológiákkal, s illiberális államot szeretne létrehozni.

A miniszter külön kiemeli, hogy a miniszterelnök éppen akkor említette példaként a szerinte sikeres Oroszországot, miközben az EU a szankciókat készítette elő Moszkva ellen Ukrajna szuverenitásának megsértéséért.

Helgesen úgy látja: az illiberális állam kiépítése Magyarországon jó ideje tart, ennek jelének tartja azt is, hogy 2010-es hatalomra kerülése óta a kormány lecserélte az igazságszolgáltatás vezetőit, múzeumok és színházak igazgatóit, szigorúbban ellenőrzi a sajtót, valamint megváltoztatta a választási rendszert, továbbá idén "támadást indított a civil szervezetek ellen".

Helgesen felidézi, hogy Orbán Viktor azzal vádolta meg Norvégiát, hogy saját érdekeinek érvényesítése érdekében támogat politikai aktivistákat Magyarországon. A tárcavezető kijelenti: Magyarország megsérti a norvég alapokról szóló megállapodást, amelynek legnagyobb haszonélvezője maga a kormány, ezért a civil szervezetek támogatását folytatják ugyan, de a kormánynak szánt pénzek folyósítását felfüggesztették.

Vidar Helgesen tudatja: Norvégia nem tagja ugyan az EU-nak, de mélyen elkötelezett az európai integráció értékei mellett, amelyeket szerinte most éppen egy olyan állam kérdőjelez meg, amely tagja az EU-nak, és tetemes uniós támogatásban részesül.

"Éppen ezért értetlenül állok előtte és csalódott vagyok, hogy az uniós intézmények jobbára semmilyen választ sem adtak erre" - írja Helgesen, aki úgy véli, hogy a berlini fal leomlásának 25. évfordulóján az Európai Uniónak félreérthetetlenül meg kellene mutatnia, nem tűri, hogy határain belül jöjjön létre újra egy illiberális állam.

Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a norvég európai ügyi miniszter nyilatkozata hiteltelen, homályos általánosításokon alapul és figyelmen kívül hagyja a legalapvetőbb tényeket.

Szijjártó Péter közölte, hogy ha egy Európai Unión kívüli ország minisztere nyilvánosan kezdi félteni az Európai Uniót egyik tagjától, elvárható volna, hogy tiszteletben tartsa a legalapvetőbb európai értékeket. Vagyis illene tájékozódni és illene tiszteletben tartani a tényeket - tette hozzá.

Az államtitkár kijelentette: Magyarország és a magyar emberek korábban sokat tettek egész Közép-Európa szabadságáért, a kontinens újraegyesítéséért, most pedig komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy Európa visszaszerezze korábbi versenyképességét.

"A magyar megoldások sikeresek, korábban sokat támadott intézkedéseinket egyre több országban látjuk viszont" - fogalmazott.

Szijjártó Péter szerint Magyarország Európa egyik legnyitottabb országa. Kifejtette: a külföldi közvetlen működő tőke állománya meghaladta a 80 milliárd eurót, európai vállalatok folyamatosan hajtanak végre újabb és újabb munkahelyteremtő beruházásokat az országban, ezzel szavazva bizalmat a magyar politikai, gazdasági és társadalmi stabilitásnak.

"Ezek a tettek számítanak, nem pedig a hiteltelen, homályos általánosságokon alapuló politikai nyilatkozatok" - mondta.

Harminc év után újra előkerült az a film, amely 1927. augusztus 28-án készült Bostonban az ártatlanul kivégzett Fernando Nicola Sacco cipész és Bartolomeo Vanzetti halárus temetéséről.