Nehéz megítélni, mennyire tekinthető eredményesnek Putyin és Porosenko kedden késő este véget ért kétórás találkozója. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón ugyanis mindkét politikus inkább hazaüzent, s mást mondott a találkozóról Porosenko és mást Putyin. Ettől függetlenül teljesen eredménytelennek nem lehet nevezni a minszki minicsúcsot.
Az egyik nyilvánvaló ellentmondás Porosenko béketerve kapcsán merült fel. Míg az ukrán elnök azt állította, az általa már júniusban felvázolt békemenetrendjét támogatásáról biztosította Putyin, az orosz elnök sajtóértekezletén egy szó sem volt erről, s a maga részéről nem is akart felelősséget vállalni a tűzszünetért. Azt közölte, a fegyvernyugvás kérdése Ukrajna belügye, a kijevi kormány tárgyalópartnerei ezzel kapcsolatban kizárólag a kelet-ukrajnai lázadók lehetnek.
Porosenko azt is mondta, megegyezett Putyinnal arról, hogy vezérkari és határőrizeti szinten konzultációk kezdődnek a két fél között a határ biztosításáról. Bár Putyin ezt a kijelentést nem cáfolta, nagy kérdés, hogy egy ilyen megbeszélés-sorozat kecsegtet-e bármilyen sikerrel. Oroszország ugyanis aligha hagy fel a szakadárok támogatásával, márpedig egy közös határbiztosítás esetén ez alap lenne.
Putyin egyébként már helyi idő szerint éjfél után, láthatóan meggyötörten lépett újságírók elé. Ismételten cáfolta, hogy hazája tevékenyen segítené a szeparatistákat. A tények azonban mást mutatnak. Hétfőn Ukrajnában tíz orosz ejtőernyőst fogtak el, akik saját állításuk szerint hadgyakorlatra készültek, tegnap pedig ukrán közlés szerint száz páncélos jármű haladt Oroszország felől a délkelet-ukrajnai Telmanove felé.
A járművekre felségjelzés helyett fehér kört festettek. A település 20 kilométerre található az orosz határtól, s 80-ra Donyecktől.Bár a sajtóértekezleten mindként államfő békülékeny hangot próbált megütni, a válság megoldását nem sietik el. Putyin például azt közölte, intenzívebbé válik, az EU-ukrán-orosz trilaterális munkacsoport tevékenysége, a javaslatokat azonban csak szeptember 12-ig terjesztik elő.
Ugyanakkor pozitív következményei is lehetnek a két elnök tárgyalásának: áttörés várható a második Ukrajnába irányuló orosz segélykonvoj ügyében. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a szállítmány a Vöröskereszt irányításával ukrán együttműködéssel juthat el az érintettekhez.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szerint az észak-atlanti szövetségnek új támaszpontokat kellene létesítenie Kelet-Európában. Ezt szerinte az oroszok ukrajnai magatartása indokolja. A terveket még nem lehet készpénznek venni, mert az észak-atlanti tagországok körében távolról sincs egyetértés a kérdésben - írja a Guardian. Miközben Nagy-Britannia és az Egyesült Államok támogatná ezt a lépést, Franciaország, Olaszország és Spanyolország ellenzi azt.
Ezen államok nem érdekeltek abban, hogy kiélezzék a feszültséget Oroszországgal. Rasmussen ezzel kapcsolatban a Süddeutsche Zeitungnak is nyilatkozott. Úgy vélte, a realitások azt mutatják, hogy Oroszország nem tekint partnerként a NATO-ra. Az egyedüli kelet-európai támaszpont Lengyelországban, Szczecin közelében található.
A Spiegel információi szerint egy tavalyi elemzés szerint amennyiben Oroszország támadást intézne a térség országai ellen, a NATO nem lenne képes kellőképpen megvédeni a Baltikumot.
