"Az elmúlt négy év küzdelmei láthatóan nem arról szóltak, hogy ténylegesen megpróbáljanak beleszólni a törvényhozásunkba - hiszen erre jogi lehetőségük nem volt -, hanem erre hivatkozással próbáltak meg ürügyet keresni arra, hogy politikai támadásokat indítsanak a regnáló jobbközép kormány ellen. Ezeknek az ügyeknek nagyobb volt a füstjük, mint a lángjuk. De azért kellett és kell komolyan vennünk ezeket a támadásokat, mert az is látszik, hogy az Európai Unión belül egyfajta lopakodó hatáskörbővítés zajlik" - összegezte a Fidesz első kétharmados ciklusának konfliktusait az unióval egy interjúban Kövér László. Az Országgyűlés elnöke a feol.hu-nak (Fejér Megyei Hírlap Online) azt mondta, ezt a "lopakodó hatáskörbővítést" csak az erős nemzetállamok összefogása tudja ellensúlyozni, hiszen a nemzetállamok léte "egyenlő a demokráciával". Szerinte Európában a politikai erőviszonyokra épülő szokásjogrendszer alakul ki, amelynek viszont a kis és közepes államok mindig a vesztesei lesznek.
Kövér nem nevezte ugyan antidemokratikusnak az uniót, és azt sem pontosította, Európa vajon hogyan képzeli a tagállamok szuverenitásának csökkentését, de szerinte minden ilyen kísérlet újabb lépés "az emberek számára még átlátható, demokratikus döntéshozatali rendszerek felszámolása felé". Mindezt a házelnök azzal magyarázta - hasonlóan az Orbán Viktor által Tusványoson elmondottakkal - , hogy Európában és az egész világon is "óriási ideológiai átrendeződés" zajlik, nem mindegy, hogy az államok vezetői - akik "valamiféle" felhatalmazást kaptak a választóiktól -, vagy a felelősséget nem vállaló, "arctalan, névtelen, homályba burkolózó, de húsvér emberek által irányított gazdasági vagy tudatformáló háttérhatalmak" hoznak meg a mindennapokra hatással lévő alapvető döntéseket. Ezt a kérdést szerinte a következő évtizedek döntik el, és ezalatt a nemzetállamoknak meg kellene erősödniük.
Négy hete a kormányfő Tusnádfürdőn ezt a helyzetet egy sajátos "versenyfutással" írta le, amelynek lényege egy új közösségszervezési mód megtalálása lenne. A verseny Orbán Viktor szerint "annak az államnak a kitalálásáért" folyik, ami a leginkább képes egy nemzetet sikeressé, nemzetközileg is versenyképessé tenni. Kövér több hiányosságot talált Magyarországon, amelyek pótlása nélkül nem hogy a versenyképesség nem javul, hanem "az ezeréves magyar állam megszűnése fenyeget": ilyen a népességfogyás, amelyet a következő tíz-húsz évben kezelni kellene, csakhogy a "jobban fizető" államok elszívják a magasan képzett magyar munkaerőt. Úgy vélte továbbá, meg kell erősíteni a polgári középosztályt, illetve a szerinte mindig tőkeszegény és gyenge "vállalkozó osztályt", amelyek fel tudnák venni a kesztyűt a külföldi multik ellen és munkahelyeket teremthetnének. Kövér - mint tavaly szeptemberben - most is azt mondta, hogy "nagy léptékű" törvényalkotás nem várható, közjogi értelemben elvégezték az ország "újjáépítését". "Az alapokat leraktuk, a falakat felhúztuk és a tető is a fejünk fölött van" - fogalmazott.
Csakhogy ez a folyamat nem más, mint a kormányfő által gyakran hangoztatott centrális erőtér beteljesülése. Az Európai Parlament szocialista képviselője szerint Tusnádfürdőn ezt vázolta rezzenéstelen őszinteséggel Orbán. Ahogyan Ujhelyi István minősítette, "egy fideszes zárványországot a Magyar Köztársaság még ki nem hűlt helyén". A beszédre reagáló lapokat idézve Ujhelyi arra figyelmeztetett, Orbán nem hiába mondta Tusnádfürdőn, hogy "bármi megtörténhet". "A következő időszakban immár valóban bármi megtörténhet Magyarországon. Mert hagytuk, hogy megtörténhessen" - írta az EP-képviselő, aki minden héten egy újabb nyílt levéllel figyelmeztet a választásig a kormányfő ígéretének veszélyeire.