Az angol Premier League klubjai 780 millió euró elköltésénél tartanak ezen a nyáron. A spanyol Primera División csapatai eddig 458 millió értékben vettek játékosokat. Ehhez képest a Bundesliga 227 milliós kiadása aprópénznek tűnik – még azzal együtt is, hogy előbbi két bajnokság 20 csapatos, a német élvonalban meg, ugyebár, 18 gárda vesz részt.
Noha mindez azt sejteti, hogy a Bundesliga sem gazdasági viszonylatban, sem a pályán nem konkurálhat a multimilliomos riválisokkal, ez koránt sincs így.
Korunk legrangosabb klubtrófeájáért, a Bajnokok Ligájáért valamely német csapat folyamatosan versenyben van,
2010 óta rendre akad delegáltjuk legalább a legjobb négy között. Sőt: a Bayern azóta háromszor döntőzött, egyszer nyert, épp akkor, amikor a Dortmund volt az ellenfele.
A német futballklubok roppant prudens működést folytatnak, eleve nincsenek katari klubtulajdonosok, akik gyerekkori szenvedélyüket élik ki az egyesületekkel, meg olyanok sincsenek, akik a gazdasági életben akarnának a futball által mindinkább érvényesülni.
A német precizitás a pályán s még inkább azon kívül nagyon megmutatkozik, ráadásul a kétezres évek elejei kudarcok miatt elindult futballfejlesztésnek köszönhetően a kluboknak nincs szükségük összevásárolni a nagy neveket, inkább kinevelik őket.
A vb-t nyert 23 fős keret 16 tagja Németországban játszik, s az olyan, inkább az alsó-középosztályt erősítő klubok is adtak játékost a válogatottba, mint a freiburgi Matthias Ginter. A 20 éves védőt egyébként épp a vb-diadal után vette meg a Dortmund.
Szóval, ha arra vagyunk kíváncsiak, kik lesznek a következő vb-k és Eb-k sztárjai, akkor nem tehetjük meg, hogy árgus szemeinket ne vessük a Bundesligára. Még akkor se, ha az első hely szempontjából aligha lesz ádáz a küzdelem. Két eshetőség van. Vagy a Bayern nyeri el megint a bajnoki trófeát, vagy a Dortmund.
Talán a Leverkusen szólhat még bele a „nagyok” küzdelmébe, ám sanszosabb, hogy a gyógyszergyári egylet épp a mérleg nyelvét jelenti kettejük párharcában. Éppen emiatt máris komoly izgalmakkal veszi rajtol a liga, hiszen a Leverkusen Jürgen Klopp alakulatához látogat a nyitányon.
A sárga-feketék a nyáron elveszítették első számú gólfelelősüket, a lengyel Robert Lewandowskit, pótlására a Serie A gólkirályát, Ciro Immobilét szerződtették a Torinótól. Az érte kifizetett 19,5 millió euró a második legdrágább német játékosvásárlás. A legjövedelmezőbb transzfert ugyanis a Lewandowski elől lelépő, s az Atlético Madridhoz igazolt Mario Mandzukic nevéhez fűződik (22).
A Bayern az előző kiírást rekordgyorsasággal nyerte meg, meglepő volna, ha most is ennyire simán utasítaná maga mögé legfőbb riválisát. Ugyan a müncheniek kerete kétségtelenül a legerősebb, ám akadhatnak gondok. Például: máris sok a sérült, nem léphet ma pályára (sőt, talán az egész őszi idényben sem) Javi Martínez, továbbá Bastian Schweinsteiger s Thiago sem.
Mindemellett kérdéses, hogy a Pep Guardiola edző által favorizált játékstílusnak az ellenfelek mennyiben találják meg az ellenszerét. Ugyan a német Szuperkupáért vívott találkozóból – a serleg kevésbé jelentős presztízse végett – messzemenő következtetést nem lehet levonni, mégis figyelemre méltó volt: a müncheniek majd kétszer annyit birtokolták a labdát, pontosabban passzolgattak, a lövések száma mégis 22-4 volt a dortmundiak javára (a meccset 2-0-ra nyerték).
Magyar szempontból sem mellékes a Bundesliga, mert habár jóval kevesebb honfitársunk futballozik ma a német élvonalban, mint néhány évvel ezelőtt, legalább futballozik kettő (a többi nagy bajnokságból kikoptak a magyarok).
Szalai Ádám a Schalkénál töltött sikertelen idény után a Hoffenheim színeiben próbál vigasztalódni, míg Stieber Zoltán azok után került az élvonalba, hogy csapatát, a Greuther Fürth-t nem tudta ugyanoda segíteni: a gárda elbukta a Hamburg elleni osztályozót, ám a magyar középpályás teljesítménye annyira megtetszett a kékeknek, hogy leigazolták. A Bundesliga meccsei továbbra is az Eurosport2 jóvoltából láthatók.
