Jurij Csajka;Donyecki Népköztársaság;szakadárok;Kelet-Ukrajna;Olekszandr Zaharcsenko;

Oroszbarát szakadár harcosok Donyeckben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT OLSON

- Külföldiek harcolnak a szakadárokkal

Az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság „miniszterelnöke”, Olekszandr Zaharcsenko múlt hét végén azt állította, hogy soraikban nem csak ukránok és oroszok, hanem már más nemzetiségűek is harcolnak. Ukrán katonai szakértő szerint a szakadárok között az ukrán állampolgárok aránya kevesebb, mint 50 százalék. A határőrség már az ukrán-magyar határon is szűri az esetleges önkénteseket. 

A magát donyecki miniszterelnöknek nevező Olekszandr Zaharcsenko múlt héten azzal keltett feltűnést, hogy azt állította, a szeparatista fegyveres egységek állományába 1200 olyan új harcos érkezett, akik négyhónapos harci kiképzést kaptak Oroszország területén. Kiemelte, nem csak oroszok hracolnak ügyük mellett hanem számos szerb is, de vannak törökök, olaszok, németek és románok is.

Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő és Facebook-oldalán azokat elemző katonai szakértő szerdán azt írta, hogy a szakadárok között egyre kisebb arányban vannak a helybeliek.

Timcsuk egy szervezetet is vezet, az Információs Ellenállást, amelynek adatai szerint a szakadár fegyvereseknek csupán 40-45 százaléka ukrán állampolgár, a többi vagy Oroszországban kiképzett orosz zsoldos, vagy hivatásos orosz katona, de vannak köztük ugyancsak orosz földön képzett más külföldiek is.

Az orosz zsoldosok jelenléte miatt Vitalij Jarema ukrán főügyész hivatalos levélben fordult Moszkvához. Azt kérte az orosz főügyésztől, Jurij Csajkától, tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy orosz állampolgárok a továbbiakban ne vegyenek részt a Kelet-Ukrajnában folyó harcokban.

Kifogásolta, hogy bár a nemzetközi jogszabályok és az orosz törvények is bűncselekménynek minősítik az ilyen a zsoldosi tevékenységet, mindeddig az orosz hatóságok nem léptek.

Az ukrán határőrség viszont igen. A nyugati határátkelőket is kiemelten vizsgálják, így az ukrán-magyar szakaszon is. Sem orosz, sem szerb állampolgárok nem léphetnek be Ukrajna területére a kárpátaljai határállomásokon, ha a szakadárok támogatásának legapróbb gyanúja is felmerül.

Eddig 177 orosz és szerb állampolgárt fordítottak vissza az ungvári és csapi határállomásokról az ukrán hatóságok, mert esetükben felmerült a gyanúja, hogy szabotázsra vagy más felforgató akciókra készülhetnek a szakadárok megbízásából.

Az ukrajnai magyar média híradása szerint a határőrség Nyugati Regionális Igazgatóságának parancsnokhelyettese a sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy az orosz beutazókon kívül eddig mintegy két tucat szerb állampolgártól tagadták meg a beutazást, mivel vagy gyanús holmikat szállítottak, vagy nem tudtak kellően megalapozott magyarázatot adni utazásuk céljáról.

Olyan esettel is találkoztak, hogy terepszínű ruházat mellett Putyinról szóló könyvek voltak egy szerb állampolgár autójában, de találtak harci taktikákról szóló könyveket, illetve olyanokat is visszautasítottak, akik nem tudták bizonyítani hol szállnak meg vagy nem rendelkeztek az Ukrajnai tartózkodás előfeltételeként megállapított napi 5 ezer hrivnya költőpénzzel.

Az oroszok mellett a szerbek vannak legnagyobb számban jelen a kelet-ukrajnai szakadárok soraiban. Erről a szerb kormánynak is tudomása van, hiszen nemrég maga Aleksandar Vucsics szerb miniszterelnök bírálta a szerb fegyveresek részvételét a harcokban. Sőt, szerb hírességek is vállalták már a szakadárokkal való szolidaritást.

Egy Belgrádban élő 53 éves rendező, Dragoslav Bokan azt jelentette be, hogy ő a Donyecki Köztársaság első külföldi képviselője. Bokan igazi „profinak” számít. A délszláv háborúkban tűnt fel a „Fehér Sasok" nevű hírhedt szabadcsapatok alapítójaként.

A Fehér Sasok tagjai 1992-ben részt vettek a kelet-boszniai Visegradban végrehajtott vérengzésben, amikor 70 embert, köztük 17 gyereket bezártak egy épületbe és rájuk gyújtották azt. A csoport három tagját később a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-törvényszék hosszú börtönbüntetésre ítélte.

Irak és az egész közép-keleti térség hatalmas változásokon megy keresztül. Az Iszlám Állam (IS) nevű dzsihadista terrorszervezet jelentős területeket foglalt el Irak és Szíria területén, s a bagdadi kormányerők nem elég erősek ahhoz, hogy szembe tudjanak szállni a szélsőségesekkel. A kalifátusnak elegendő tőkéje van, bankokat, gázmezőket foglaltak el. Bagdad a kurd ellenállásra van utalva, az önálló állammal nem rendelkező kisebbség azonban súlyos árat kérhet a fegyveres harcért: a függetlenséget.