Bár azt nem tudni, hogy Mocsai rendelkezik-e kormányzati hátszéllel, de az Országgyűlés kormánypárti többsége júliusban fogadta el azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a sporttudomány foglalkozó felsőoktatási intézményekben doktori fokozattal egyenértékűnek ismerjék el az olimpiákon elért dobogós helyezést, a művészeti intézményekben pedig bizonyos állami kitüntetéseket.
Ezáltal doktori fokozat nélkül egyetemi tanárrá vagy akár rektorrá is kinevezhető az, akit a Magyar Olimpiai Bizottság, illetve a Magyar Művészeti Akadémia erre terjeszt fel. A "lex Mocsaiként" elhíresült törvénymódosítás előzetes nyilvánosságra kerülése óta többen felvetették, hogy ezzel a lépéssel akár a kisdoktori disszertációjával plágiumgyanúba keveredett, majd lemondott köztársasági elnök, Schmitt Pált akarja a kormányfő valamilyen pozícióval "jutalmazni" a felsőoktatásban.
Korábban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) közölte: a sebtében végrehajtott törvénymódosítás, az egyetemi tanári kinevezések megengedő volta, a MAB minőségi kifogásainak figyelmen kívül hagyása miatt kétséges, hogy a MAB meg fog felelni az európai felsőoktatási minőségbiztosítási szervezet (European Association for Quality Assurance in Higher Education) tagsági követelményeinek.
Az Együtt-PM nevében Szabó Szabolcs felszólította a kormányt, hogy "tisztelje annyira a tudomány fellegvárainak számító felsőoktatási intézményeket, hogy tudományos minősítéssel rendelkező vezetők kinevezését teszi csak lehetővé". A pártszövetségnek Mocsai szakmai munkásságával szemben kifogása nincs, hiszen "játékosként és edzőként számos alkalommal szerzett dicsőséget hazánknak". Ám, "amennyiben rektor szeretne lenni, a hagyományoknak megfelelően neki is tudományos fokozatot kell szereznie. Vele sem lehet kivételezni!" - fogalmazott a képviselő.
