Mint ismert az Európai Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég Alap 2014. május 8-án felfüggesztette a magyarországi kifizetéseket, a Norvég Civil Alap kivételével. A magyar kormány azt megelőzően azért kardoskodott, hogy az utóbbit is állítsák le a norvégok. Norvégia szerint a magyar kormány megszegte a támogatások lebonyolítására és monitorozására vonatkozó, egyezményekben vállalt kötelezettségeit, ami azt jelzi, hogy a magyar kormány elszakadt az alapvető európai értékektől.
A norvégok úgy fogalmaztak, hogy a magyar kormány áthelyezte az alapok forrásainak kifizetését és programjainak kivitelezését, valamint ellenőrzését a központi kormányzati adminisztráció rendszeréből - a Miniszterelnökségtől - egy független, állami tulajdonú társasághoz (Széchenyi Programiroda), és ezzel a lépéssel megszegte a szerződésekben foglaltakat.
Szakértők szerint ugyanaz történt a Norvég Alapokkal, ami az európai uniós pénzekkel: az Orbán-kormány január 1-jén gyökeresen átalakította a támogatások fogadására szolgáló szervezeteket. A magyar kormányzathoz közel álló szakértők azt mondták: a Norvég Alapok kifizetéseinek felfüggesztése nem azt jelenti, hogy ezek a pénzek elvesznének, hanem hogy - az EU intézményrendszerhez hasonlóan - a Norvég Alapok is időt kértek az átalakuló magyar fejlesztési intézményrendszer tanulmányozására.
A norvégok azonban kategórikusak voltak és a korábbi szerződés szerinti állapot visszaállítását kérték, amely a rendelet megjelenésével teljesült.
Korántsem értek azonban véget a Norvég Civil Alap körüli viták, amelyeket éppen a miniszterelnökség indított, válaszul a Norvég Alap kifizetéseinek felfüggesztésére. A norvég kormány a 36 milliárd forintnyi forrás újbóli megnyitását az irányító hatóság "átcímkézésén" kívül ahhoz is kötötte, hogy a kormány szüntesse meg a civil alaphoz kötődő szervezetek vegzálását.