Nem akarta elemezni, mégis megvédte Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédét Kövér László a Heti Válasznak adott interjújában. Az Országgyűlés elnöke ugyan egyszer sem mondta ki az "illiberális" szót, de folyamatosan ostorozta a liberális demokráciát, illetve a liberálisokat, utóbbiakat következetesen összemosva a baloldaliakkal. Kövér szavai szerint - mintegy ráerősítve a kormányfő elhíresült beszédére - a liberálisok veszélyforrásnak látják az államot - ezt a házelnök azonosította a közösséggel, a társadalommal -, amelyet le akarnak gyengíteni annak érdekében, hogy a "háttérhatalmak" akarata érvényesüljön az országban. Ezzel együtt párhuzamba állította az "emberarcú szocializmus" megvalósíthatatlan eszményét a liberális demokráciáéval. Kövér szerint a liberális államszervezés "számtalan helyen" okozott válságot.
Száz évet tévedett gondolataival Kövér László, miközben megpróbálta eszmeileg megalapozni a nemlétező magyar konzervativizmust - mondta lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint a XX. század második felére, főleg a második világháború és a fasizmus tapasztalatai nyomán, a liberálisok és a konzervatívok is túlhaladták azt a nézetet, hogy az állam azonos lenne a közösséggel. Mindkét politikai oldal közös kiindulópontjává vált Nyugat-Európában, hogy az államot demokratikus, alkotmányos eszközökkel korlátozni kell az emberi jogok védelmében. Fleck szerint Kövér mondatai azért álságosak, mert valójában nem az állam szerepéről szólnak, hanem arról, hogy a közösség érdekei mindenkor megelőzik az egyén érdekeit. Pedig az egyén és a közösség viszonyának két formája van; az egyik szerint az autonóm egyének megválaszthatják, milyen formában csatlakoznak a közösséghez vagy hoznak létre azon belül kisebb közösségeket. A másik pedig az, hogy az állam dönti el ezt az egyének helyett.
A jogszociológus úgy vélte, a "Nyugat válságának" gondolata is nagyon régi, Európa keleti felében ma már inkább a nyomorból eredő, önvigasztaló toposz. Nem szerencsés összemosni a gazdasági válságot és a liberális demokráciát, hiszen az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is demokratikus eszközökkel tudtak úrrá lenni a krízisen, vagyis sehol nem akarták megnyirbálni az egyéni jogokat és az alkotmányosságot.
Az interjú további részében a házelnök beszélt a Fideszen belüli érdekcsoportok harcáról is. Úgy vélte, erős ellenzék híján ez elkerülhetetlen, hiszen minden politikán kívüli érdekcsoport a kormánypárton belül keresi a jobb érvényesülés lehetőségét. Mint fogalmazott, "ez a nagyság átka". Kövér kiszólt a jobboldal gazdasági holdudvarának is, amellyel jelek szerint - reklámadó, építőipari különadó stb. - "háborút" kezdett a kormány: "Szomorú látni, hogy néhányan úgy reagálnak, mintha Biberachként azt vallanák: ott a haza, ahol a haszon".
Kövér "ügyesen" oldotta fel az ellentmondást a között, hogy az amerikai Soros György korábban a Fidesz vezetőit is segítette - például Orbán Viktort oxfordi ösztöndíjjal -, most viszont a kormány azzal vádolja, hogy üzleti/politikai érdekekből segíti a hazai civil szervezeteket. Szerinte Soros a rendszerváltás előtt lepaktált a kommunistákkal, hogy utat nyisson a liberalizmusnak.
Kövér nem látott kivetnivalót abban, hogy a Fidesz-kormányok is alkalmazták a szocializmus titkosszolgálatának embereit, azt viszont kritikával illette, hogy politikai pozícióba is emelik őket. A házelnök ezzel Tasnádi László - korábbi III./II.-es ügynök - belügyi államtitkárrá való kinevezésére utalt. Kövér ezután éles szavakkal illette a Szabadság téri emlékmű ellen tiltakozókat is, illetve a "balliberális megmondóembereket", akiknek szerinte az az igényük, hogy az egész társadalmat antiszemitává és fasisztává nyilvánítsák.