Szinte szó szerint az olvasható ki a KPMG Tanácsadó Kft által készített hatástanulmányból, amit Baán László miniszteri biztos a Liget Budapest Projekt várható hatásairól mondott, így most már eggyel kevesebb érv van az építkezést ellenzők kezében.
Természetesen nagy kérdés továbbra is, hogy megépül-e az összes létesítmény, lesz-e pénz azok csúcsra járatására, és a nyugat-európai és tengeren túli példák alapján számolt látogatószámokat képesek lesznek-e produkálni, illetve lesz-e olyan marketing, aminek hatására valóban repülőre ülnek a turisták, hogy megnézzék az új múzeumokat?
Rossz példának elég a pécsi Zsolnay negyed története, ahol a megvalósíthatósági tanulmány hasonló szépeket ígért, ám a válság miatt nem hozott fellendülést a város számára a fejlesztés, a kudarctól az óvta meg, hogy számos intézményt beköltöztettek a felújított műemlékbe.
A Liget Budapest nyilvános hatástanulmánya szerint várhatóan 10 éven belül megtérül majd a Városliget átfogó megújítását és fejlesztését szolgáló projekt költsége. A múzeumok építésének költsége a tervek szint 75 milliárd forint, míg a Városliget komplex megújítása és fejlesztése, az új múzeumi negyedet is beleértve, mindösszesen 150 milliárd forint.
Azt még nem tudjuk, hogy a projektet mennyiben sikerül uniós forrásból finanszírozni. Bár információink szerint ez a fejlesztés azon három projekt között szerepel, mely részesül a következő ciklus uniós forrásaiból. A másik kettő információink szerint az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem építése lenne.
A tervek szerint a beruházás során épülő új múzeumok kivitelezése 2016-ban indul és az épületek 2018. március 15-ig nyitják meg majd kapuikat. A hatástanulmány vizsgálja a fejlesztés várható hatásait: e szerint a projektnek köszönhetően többek között 10 ezer új munkahely létrejöttét prognosztizálja, továbbá a külföldről érkező megnövekvő turistaforgalom miatt 1-1,5 millió plusz vendégéjszakával számol, kiemelve, hogy a megújult Városliget kiemelkedő vonzereje lehet majd a nemzetközi kulturális turizmusnak.
A tanulmány a nemzetgazdasági szempontból megtérülő fejlesztés hatásait tekintve a következő szempontokat vizsgálta: közvetlen hatások (így vendéglátó-ipari, turisztikai hatások), közvetett hatások (így a vendéglátók beszállítóinak megnövekedett forgalma), adóbevételek (már az építési fázisban 36,7 milliárd forint), munkahelyteremtés, valamint egyéb, nem számszerűsíthető vonatkozások (így az országimázs változása).
A tanulmány külön említi az olyan komplex családbarát helyszínek hiányát is Magyarországon, amelyek a kultúrával karöltve más tevékenységekre is széleskörű lehetőséget nyújtanak. A városligeti beruházás ebből a szempontból mindenképpen hiánypótlónak számít hazánkban - állapítják meg. Igaz a gyermekeket, fiatalokat leginkább vonzó interaktív tudományos központ terve már kikerült a projektből.
Jönnek csőstül
A számítások szerint a fejlesztés befejezését követő évben, azaz 2019-ben a Ligetben található intézmények látogatóinak száma a mostani 4 millióról 5,9 millió főre nőhet, és várhatóan a negyedik évben stabilizálódik majd évi 6,2 milliós látogatószámban. A tanulmány szerint az intézmények látogatóinak 42 százaléka érkezik majd Budapestről, és közvetlen környezetéből.
Összességében 70 százalékos hazai és 30 százalékos külföldi látogató aránnyal számol a kalkuláció. A tanulmány több, mint 1 milliós turistanövekedést jósol, és úgy kalkulálnak, hogy egy vendég csaknem két múzeumot (1,8) meglátogat.
Hatalmas növekedést jósol a tanulmány a Liget intézményeinél: az állatkert 996 ezer látogatója helyett 1,45 milliót, a Megőgazdasági Múzeum 62 ezer látogatója helyett évi 140 ezerret fogad majd.
A Nemzeti Galéria az új helyszínen 100 ezerrel növeli a látogatószámát, 350 ezerről, 450 ezerre, a Ludwig Múzeum pedig 45 ezerről 130 ezerre növeli a jegyvásárlók számát. A Fotográfiai Múzeum 200 ezer, a Zene Háza 170 ezer látogatót vonz majd, a tanulmány szerint.
A KPMG szakemberei a bécsi MuseumsQuartiers, a berlini Kunstforum és a chicagói Millennium Park példáiból vonták le következtetéseiket. Az turizmus növekedésének optimista jóslata kapcsán kiemelik, hogy Magyarországon tavaly 5,5 százalékkal (4,4 millió fő) nőtt a külföldi látogatók száma, a vendégéjszakák pedig 4,5 százalékkal emelkedtek, 10,9 millióra.
A tanulmány szerint az európai turizmus 40 százalékát teszi ki a kulturális turizmus, s az iparág e szegmensét érintette legkevésbé a 2008-as válság. Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy az is tény: Magyarországon már a válság előtt elkezdődött a múzeumok látogatottságának csökkenése. Mára mintegy fél millió múzeumlátogató tűnt el Budapestről a válság óta.
A magyar háztartások kultúrára fordított kiadásai, bár 2008 óta némileg emelkedtek, de az elmúlt években évi 60 ezer forint alatti összeggel stagnálnak. A tanulmány vezetői összefoglalója nem tartja problematikusnak, hogy a Múzeum Negyed tovább növeli a főváros súlyát, szerepét: a múzeumlátogatók 40 százaléka eddig is a budapesti intézményeket kereste fel, ahogy a külföldi turisták zöme is a fővárost tekinti célpontnak, erről árulkodik a csaknem 7 milliós vendégéjszaka.
