Csakhogy az egészségesebb étrend több pénzbe is kerülne. Egyrészt a közétkeztetést finanszírozó államnak, másrészt a finanszírozásban a település anyagi helyzetétől függően résztvevő önkormányzatoknak, valamint a szülőknek. A drágább alapanyagok miatt a közkonyhákat üzemeltető cégeknek minden bizonnyal árat kellene emelniük. Csakhogy a kormány valószínűleg idén nem akar többet áldozni a közétkeztetésre, de áremeléssel sem akarja gyengíteni a pozícióit az őszi önkormányzati választás előtt.
Az erőforrás tárca azzal indokolta a rendelet elhalasztását, hogy a konyhaüzemeltetőknek nem volt elég idejük felkészülni a változásokra. Novák Katalin, a tárca családügyi államtitkára szerint a jelenleg a közétkeztetésre fordított összegből a rendelet által előírt tápanyagok beszerezhetők, az ételek előállíthatók, így nem várható a menzai díjak emelkedése a rendelet miatt.
Az Együtt-PM szerint azonban a kormány szívesebben fordítja az adóforintokat presztizsberuházásokra, mint gyermekétkeztetésre. A pártszövetség úgy fogalmazott, miközben az Orbán-kormány tíz- és százmilliárdokat költ el stadionépítésre, sem a gyermekétkeztetés, sem a gyermekéhezés felszámolása nem fontos számára. Pedig a pártszövetség szerint az egész probléma évi 15 milliárd forint körüli összegből orvosolható lenne, ennyiből minden magyar gyermek minden nap kaphatna egészséges meleg ételt.
A gyermekétkeztetésben összesen 1,2 millió gyermek vesz részt, azonban a szülők és a diákok napi tapasztalta, hogy a menzaételek minősége többnyire kritikán aluli, pedig a kormány szerint a jelenleg felhasznált pénzből is lehet jobb ételeket készíteni. Emlékezetes volt az a botrány, amikor egy dunakeszi iskolában uzsonnára egy darab, margarinnal megkent zsömlét kaptak egy szelet répával. A konyhaüzemeltető azzal védekezett, hogy a személyzet valójában csak abban hibázott, hogy a szelet répát nem reszelték bele a margarinba. Az általunk megkérdezett szülők mindezért 300-400 forint közötti összegeket fizetnek naponta.