"Úgy gondolom, hogy ha nem változtatunk már ma a nemzetközi pénzügyi rendszeren, azzal csak egy alternatív pénzügyi központ létrehozására ösztönözzük a kínai-orosz szövetséget" - fogalmazott a professzor.
A "BRICS-bankról", az IMF és a Világbank alternatívájának szánt pénzintézetről szólva elmondta, hogy "ha valóban kihívást tud támasztani a meglévő nemzetközi pénzügyi rendszernek, akkor eltérő célok megvalósítására törekvő pénzügyi központok közötti hidegháborúba zuhanhatunk bele."
A vezető fejlődő országokat, Brazíliát, Oroszországot, Kínát, Indiát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS szövetség, valamint az orosz-kínai szövetség szorosabbra vonásának kilátásairól szólva a professzor azt mondta: "Kínát jelenleg az Egyesült Államok szövetségeseinek gyűrűje veszi körül, ami a sérülékenység érzetét kelti benne. Ha ezzel nem foglalkozunk, akkor a gazdasági és politikai erővonalak egyaránt egy megosztott világrend kialakulása felé taszítanak majd bennünket."
A kínai gazdaság rohamos ütemben növekszik és az ország egyik legfőbb célja nemzetközi fizetőeszközzé tenni devizáját, a Renminbit (jüant). A nemzetközi pénzügyi rendszer ugyanis eddig kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy működési mechanizmusát a feltörekvő országok gyors növekedése következtében előállt új helyzethez igazítsa - ismertette.
A professzor szerint ugyanakkor objektív kínai gazdasági, illetve geopolitikai tényezők akadályozhatják meg, hogy Sanghaj Londonnal és New Yorkkal egyenrangú globális pénzügyi központtá nőhesse ki magát: "Ha kitörne egy új hidegháború, az akár alá is áshatná Kína törekvését a Renminbi nemzetközi fizetőeszközzé és Sanghaj pénzügyi központtá tételére."
A szembenállás legfájdalmasabb következménye viszont a professzor szerint a gazdasági növekedés lassulása és a technológiai know-how átadásának leállása lenne.