Szinte megszámlálhatatlan ma már azoknak a Brüsszelből, illetve Frankfurtból érkező uniós bírálatoknak a száma, amely a második, és immáron a harmadik Orbán-kormány pénzügyi jogalkotását érte. Feltehetően most is semmibe veszik az EKB elnökének, Mario Draghinak azt a levelét is, amelyben sérelmezte, hogy Magyarország nem kérte ki az EKB véleményét a devizahitelesek megsegítésére vonatkozó törvény ügyében - mondta lapunk érdeklődésére Bodnár Zoltán. A Magyar Nemzeti Bank egykori alelnökének, a Liberálisok gazdaságpolitikusának véleménye szerint most sem lesz foganatja a még tervezett két devizahitelesekkel foglalkozó törvényjavaslatnál sem az EKB azon kritikájának, hogy a már elfogadott devizás törvény megterheli a pénzügyi ágazatot és káros lehet a gazdaságra, illetve pénzügyi szektorra nézve is. Vagyis ugyanúgy - kizárólag a Fidesz saját politikai céljaitól vezéreltetve és a bankokat terhelve - folytatódhat majd a pénzügyi törvényhozás, mint eddig. Hiányzik a kormányzatból az a belátás - amire az EKB is felhívta a figyelmet -, arról, hogy a devizakölcsönök kötelező átváltása nem fenyegetheti a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást - mondta Bodnár Zoltán.
A Fidesz európai uniós választási kampányának egyik jelmondata volt, hogy "Tiszteletet Magyarországnak." A kormánypárt nem is tagadta, hogy a felszólítás címzettje Brüsszel (az EKB, mint uniós háttérintézmény vonatkozásában, pedig Frankfurt.) Talán nem meglepő, hogy ezúttal az EKB elnöke fogalmaz úgy levelében, hogy "nagyra értékelné, ha Magyarország a jövőben tiszteletben tartaná konzultációs kötelezettségét."
A magyar kormány - nem először - a szokásos ravasz megoldást alkalmazta. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyanis elküldte a devizahiteles törvény tervezetét az EKB-nak, de ezt úgy tette, hogy a választ be sem várva megszavaztatta az Országgyűléssel a devizahiteles mentőcsomag első részét. Ugyanakkor a Frankfurtba elküldött törvénytervezet jelentős mértékben eltért attól, amit a Fidesz kétharmad, az ellenzéki pártok többségének támogatásával elfogadott. Az Európai Unió és Magyarország csatározása ezúttal sem kerülte el a legfontosabb, amerikai üzleti napilap, a A Wall Street Journal cikkírójának figyelmét is, aki úgy véli, hogy az EKB megbotránkozott a magyar kormány magatartásán.
Bodnár Zoltán úgy véli, hogy Brüsszel csak akkor lép fel erőteljesebben Magyarország ellen, esetleg alkalmazva a kötelezettségszegéssel párosuló szankciókat is, ha már az Orbán-kormány magatartása meghaladja az ingerküszöbüket. Pillanatnyilag még nem ez a helyzet, de a szakpolitikus szerint a Jean-Claude Junker vezette, új Európai Bizottságtól a közvélemény határozottabb fellépést vár, mint amilyen a tevékenységét őszre befejező José Manuel Barroso-bizottságé volt.
Emlékezetes, hogy 2011. végén már előfordult egy a mostani erőteljes figyelmeztetéshez hasonló eset. Akkor José Manuel Barroso bizottsági elnök levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy vonja vissza a jegybanktörvény módosításáról, valamint a pénzügyi stabilizációról szóló javaslatát. Akkor arra hivatkozva, hogy a törvénynek 2012. január 1-jén hatályba kell lépnie, a kormány nem vonta vissza a törvényeket. (Ez az indok azért volt mondvacsinált, mert semmi sem indokolta az új jegybank-törvény megalkotását, az érvényben lévő ellen ugyanis semmilyen szakmai kifogás nem merült fel.) Az akkori külügyminiszter, Martonyi János azzal hárította el a brüsszeli kritikát, hogy ez egy nagyon szigorú törvény, amely bizonyos szempontból túllép az uniós szabályozáson. "Mi egy olyan gyors változáson megyünk keresztül, ami sokszor követhetetlen a külvilág számára, (...) és ennek során komoly érdekeket sértünk." Ma is érvényes a magyar külügyminiszter akkori megjegyzése:"Mi sem vagyunk mindig tökéletesek, talán nem vagyunk mindig körültekintőek, mondjuk az időzítés szempontjából sem". Vagyis 2011 óta legfeljebb az Orbán-kormány egyes tagjai változtak, az unortodox, Brüsszel intelmeit semmibe vevő magatartás továbbra is a régi.
Bőkezű jegybank
A Magyar Nemzeti Bank „Vállalkozási szerződés az MNB általános kommunikációs feladatainak és a Növekedési Hitelprogram kommunikációs feladatainak ellátására" hat milliárd forint felhasználásáról döntött. Arról érdeklődött lapunk, hogy ezt miképpen osztották el az egyes médiák között. Részletes választ ugyan nem kaptunk, de a jegybank leveléből kiderül, hogy közbeszerzési eljárást folytattak le, és január 21-én kihirdették az I.M.G. Inter Media Group Kft.-t nyertesként. A vállalkozó keretszerződésben vállalta, hogy az MNB idei évi általános kommunikációs feladatainak és a Növekedési Hitelprogramja (a továbbiakban: NHP) kommunikációs feladatainak (médiatervezési és médiavásárlási, kreatív tervezési, kivitelezési és gyártási, PR és rendezvényszervezési, piackutatási, közvélemény kutatási, elemezési és tanulmányírási feladatok, valamint a kapcsolódó ügynökségi szolgáltatások) ellátását. Június 30-ig a megrendelt és elszámolt média megjelenések költsége, illetve: TV 748 198 050 forint., megrendelt, de még el nem elszámolt média megjelenések költsége pedig 31 398 874 forint volt. Vagyis mintegy 780 millió forint. A közterületi reklámok esetében 469 001 538, illetve 402 634 750 forint az elszámolás, mintegy 870 millió forint. Az online hirdetésekre 105 469 853, 7 valamint 500 185 forint jutott. A sajtó 417 322 272, illetve 82 596 380 forintot kóstált, összesen, tehát félmilliárd forint. A rádióra 400 millió forintot költöttek. Vagyis 2,6 milliárd forint ment el összesen a 6 milliárd forintból. Mindenesetre érdekes lenne tudni, milyen elvek lapján melyik orgánumok és mennyit kaptak. A hirdetéseket legfeljebb 2014. december 31-ig, illetve a keretösszeg kimerüléséig költhetik el.
Padlón a forint
Szerdán tovább tartott a forint vesszőfutása. Egy eurót az esti órákban 317, az amerikai dollárt 237, a svájci frankot pedig 260 forintért adták a devizakereskedők a bankközi piacon. A padlóra került nemzeti deviza állapota az ellenzéki politikai pártok kritikáját is kiváltotta. "A Fidesz-rombolás árát legvégül a magyar emberek, a magyar családok fizetik meg. Mostanra összegződnek a kormány inkompetens, haveroknak kedvező és felelőtlen gazdaságpolitikájának hatásai, amelyek a forint után az egész országot a mélybe taszíthatják. A nemzeti valuta napról napra való gyengülésében, illetve a mai mélypont elérésében leképeződik mindaz, hogy mit is jelent és milyen károkat okoz Magyarországnak Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde: az általa vázolt és célként megjelölt illiberális, antidemokratikus államberendezkedés nemcsak minden jóérzésű, a demokrácia mellett elkötelezett embert, hanem a befektetőket is elrettenti a magyarországi befektetéseitől. Ráadásul Orbán Viktornak és az ő illiberális államképének tettestársai is vannak a forint szétverésében: Matolcsy György és az ő kontár monetáris politikája, a rosszul megtervezett devizahiteles mentőcsomag, az újabb csúcsot elérő államadósságszint, valamint a paksi hitelfelvétel, ami újabb egyensúlyi és fenntarthatósági problémákat fog szülni. Mostanra a piac számára is egyértelmű és mindnyájunknak ezzel kell szembesülni: az idei évre mesterségesen felpörgetett gazdasági növekedés gyorsan elillan, és a gazdaság visszaesik a stagnálásba" - foglalta össze pártja véleményét Pápa Levente, az Együtt PM Szövetség gazdaságpolitikusa.
A szocialisták utalnak rá, hogy "amikor 300 forint fölé ment az euró, Magyarország következő EU-biztosa így fogalmazott: Ez egy lélektani határ. Egyrészt azért, mert a devizahitelesek nehézségeit tovább fokozza, másrészt azért, mert ez az egyetlen szám jól jelzi a kormányzati politika kudarcát." Utalnak arra, hogy "ma, amikor egyetlen euróért már 317 forintot kell fizetni, Navracsics Tibor 2009-ben elmondott véleménye különösen igaz. Egyetértünk: ez a szám mindennél jobban jelzi a fideszes kormányzati politika kudarcát."
