Lieberman az izraeli parlament előtt elmondott beszédében úgy vélte, mindenképpen számba kell venni azt az eshetőséget, hogy nemzetközi békefenntartókat hívnak Gázába. Példaként említette, hogy működőképes volt a nemzetközi felügyelet Koszovóban, valamint Kelet-Timorban.
Bírálta a világban kialakuló újfajta antiszemitizmust Ban Ki Mun. A világszervezet főtitkára utalt arra, hogy a gázai beavatkozás miatt világszerte számos Izrael-ellenes tüntetést tartottak a világban. Kifejtette, a közel-keleti konfliktus nem adhat okot az előítéletek kialakulására. Ban Ki Mun annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a konfliktus csak tárgyalások révén oldhatóak meg. Kifejtette, amikor Izrael háborút folytat, mindig hatalmas felháborodás kíséri. Ám a jogos bírálatok mellett gyakran antiszemita jelszavak is elhangzanak. (MTI)
Hozzátette, ahhoz, hogy Gáza az ENSZ irányítása alá kerüljön, az izraeli vezetés és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke mérsékelt kormányzatának hozzájárulására van szükség. Lieberman szerint nem tartozik a lehetséges forgatókönyvek közé, hogy a Hamász megtartsa a hatalmat Gázában.
A külügyminiszter kijelentését szakértők Benjamin Netanjahu közvetett bírálataként értékelik. A kormányfő ugyanis a gázai beavatkozás céljaként a Hamász által épített titkos, föld alatti csempészalagutak megsemmisítését jelölte meg. Bár az alagutak jelentős része megsemmisült, a Hamász
továbbra is a korábbi intenzitással lövi Izrael területét. Netanjahu azonban elutasítja Gáza megszállását arra hivatkozva, hogy ez óriási kockázatot jelentene a hadsereg számára nem is szólva egy ilyen akció hatalmas költségeiről. Lieberman javaslatát a Palesztin Hatóság és Egyiptom is érdekesnek találhatja.
A Netanjahu bizalmasának tartott izraeli külügyminiszter-helyettes, Zahi Hanegbi pedig azt közölte, a teljes kormány támogatja a felvetést, s utalt arra, hogy hazája korábban már többször hitet tett egy ENSZ-megfigyelőkből álló gázai misszió létrejötte mellett. Ehhez azonban a Hamász hozzájárulására is szükség lenne.
A világszervezet ugyanis csak olyan területeket vesz át, ahol a helyi politikai szereplők is támogatják békefenntartóikat. Ez azonban lényegében a Hamász lefegyverzését, hatalmától való megfosztását jelentené. Cipi Livni, a közel-keleti béketárgyalások izraeli főtárgyalója úgy vélte, Gázában meg kell dönteni a Hamász hatalmát.
Az izraeli szárazföldi erők megkezdték a kivonulást Gázából, miután megsemmisítették a Hamász alagútjainak nagy részét. Több harci járművel haladtak izraeli területre. Arról nem közöltek információkat, hányan hagyták el a régiót. Jeruzsálemben a rendőrség szerint terroristatámadás történt, amikor egy kotrógép elgázolt egy fiatal férfit, majd nekiment egy busznak, s felborította azt. Az ámokfutás során egy személy meghalt, öt megsérült.
A rendőrség lelőtte a gépet vezető férfit. Az akció azon az utcán történt, amely 1967-ig Kelet- és Nyugat-Jeruzsálem határát képezte. A közelben fontos épületek találhatóak. A Hamász a tűzszünet megsértésével vádolta Izraelt. A Tel-Aviv-i kormányzat hétórás fegyvernyugvást rendelt el a Gázai övezet nagyobbik részére, amely magyar idő szerint reggel kilenc órakor kezdődött meg.
Más humanitárius tűzszünethez hasonlóan azonban ez sem bizonyult tartósnak. A palesztin egészségügyi minisztérium közlése szerint egy izraeli légicsapás során meghalt egy nyolcéves palesztin lány a sati menekülttáborban.
