Az általános hangulat meglehetősen pesszimista volt, szerintük a technikák rohamos fejlődése nyomán egyre kevesebb lesz a munkahely, különösen a fiatalok számára. Az ő lenyugtatásukra használta a cici-szórakoztatást, nyilvánvalón a képernyőkön.
Alig hiszem, hogy a nagy tévétársaságok szerkesztői is olvasták volna Kissinger javaslatát - érdekes, hogy Magyarországon sem volt komoly visszhangja a találkozónak -, de ha más motíváció alapján is, rohamléptekkel elindultak, fogalmazzunk most inkább így: a legolcsóbb szórakoztatás felé, mert ez hozza a nézőmilliókat.
Kíváncsiságból egy este tíz percig kapcsolgattam a magam negyven csatornája között. (Pornó csatorna nincs a programomban.) Természetesen rengeteg reklámba ütköztem, közöttük az úgynevezett előzetesekbe, ahová a legkeményebb jeleneteket vágják össze, így megannyi ökölharc, pisztoly, puskalövés, robbanás, kigyulladt autó és hasonlóak voltak láthatóak. (Bud Spencer és Terence Hill egy énekkar ritmusára osztogatták a pofonokat.)
De azért így is találkoztam elég sok teltkeblű hölggyel, akik ráadásul kiválóan verekszenek. Mint például Charlie három angyala, vagy az ereklyék fosztogató ellen fellépő amerikai régésznő, aki persze jobban üt, rúg, mint nyámnyila tudós segítője.
Ami viszont a jövőt illeti, valószínűleg a konferenciázók megfeledkeztek arról, hogy vannak olyan senkinek sem feltűnő újdonságok, amelyekből egy-két évtized múlva a világ meghatározó trendje lesz.
