Vezércikkben követelte Seszták Miklós fejlesztési miniszter lemondását a - más témákban következetesen kormánypárti - Magyar Nemzet. A lap szerzője az elmúlt hónapok Sesztákkal kapcsolatos, a sajtóban feltárt "kényes" ügyeit foglalta össze. Felemlegette például, hogy "akár offshore-nak is nevezhető cégek hozhatók kapcsolatba a miniszter egyik vállalkozásával", miközben a miniszter tagadta, hogy ezek offshore-cégek lennének. A szerző ezt az állítást párhuzamba vonta Simor András egykori jegybankelnök korábbi védekezésével, akit a jobboldal egyik Cipruson alapított cége miatt támadott. "Ki ez a miniszter? Kóka János? Nem, bár a múltjától lehetne" - hangzik a cikk egyik legerősebb mondata az üzleti ügyeivel sokat támadott, volt SZDSZ-s miniszterre utalva.
A Magyar Nemzet korábban is támadt már jobboldali politikusokat (lásd keretes írásunkat), Sesztákot pedig az utóbbi hetekben vették igazán célba, de más médiumokból átvett információkkal. A háttérben valószínűleg a napilapot is magában foglaló, jobboldali kötődésű cégbirodalom és a kormány közötti konfliktus húzódik meg. Seszták ugyanis annak a Németh Lászlónénak a tárcáját kapta meg, akit sokan e cégbirodalom "strómanjának" tartottak, mivel hatalmas uniós és hazai fejlesztési pénzek felett rendelkezett, így ebben a minőségében az állami megrendeléseknél ezt a cégcsoportot "favorizálta". Az "őrségváltás" viszont nem állt meg Németh Lászlónénál. A Hivatalos Értesítő csütörtöki számában megjelent tájékoztatás szerint 170 embert bocsátottak el májusban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból, öt ember pedig közös megegyezés révén távozott.
Ráadásul a reklámadó bevezetése, az építőipari cégekre visszamenőleg kivetni tervezett különadó ötlete, valamint az 1200 hektár feletti földek uniós támogatásának elvétele éppen ennek a cégbirodalomnak a háttérbe húzódó vezetőit sújtotta, illetve sújtaná leginkább. Nem csoda, hogy a Magyar Nemzet - illetve az ebbe a tulajdonosi körbe tartozó Hír TV - folyamatosan bírálja ezeket az intézkedéseket is, ugyanakkor a kormány más intézkedéseivel többnyire egyetért. Ez nem akadályozta meg a kormányszóvivőt abban, hogy kemény hangú közleményben vágjon vissza a napilapnak, bár konkrétan nem említette a médium nevét. Kurucz Éva úgy fogalmazott: "Jól látszik, hogy a kormány intézkedései súlyosan sértik egyes gazdasági szereplők pénzügyi érdekeit. Ilyen intézkedés a rezsicsökkentés, a reklámadó, vagy az agrártámogatás rendszer átalakítása. A Seszták Miklós személyét érő sorozatos lejárató cikkeket ennek tudjuk be. Kétségbeesett, reménytelen próbálkozásokról van szó, amelyek nem fogják eltéríteni a kormányt az említett célok megvalósításától. A kormány eddig sem engedett az üzleti és politikai nyomásgyakorlásnak és ezután sem fog".
Az nem világos, hogy a szóvivő miért keverte ide a rezsicsökkentést, hiszen ebben a Magyar Nemzet mögötti gazdasági szereplőknek nincs érdeksérelmük. Valószínűleg a fideszes "ideológia" egyik kikezdhetetlen tételének felemlegetésével akarták nyomatékosítani az üzenetet. A kormánypárti retorikában általában minden kritika mögött a "rezsicsökkentés-ellenes" erőket sejtetik. Csütörtökön a miniszter is magabiztosan nyilatkozott. Kijelentette, nem mond le, de "elemeznek", és "a szükséges és elégséges lépéseket" meg fogja tenni annak érdekében, hogy "ezzel végre megpróbálják befejezni ezt a reménytelen próbálkozást". A héten egyébként az összes ellenzéki párt azt követelte , hogy a miniszterelnök váltsa le a fejlesztési minisztert.
Úgy tűnik tehát, hogy nem önmagában Seszták személye, illetve a körülötte felbukkanó ügyek vállalhatatlansága keltett belháborút a jobboldalon. Pedig a miniszter igencsak "rászolgált" a kritikákra az évek óta fel-fel bukkanó ügyeivel (lásd keretes írásunkat). Az is lehet, hogy sok kormánypárti politikusnak szúrja a szemét, hogy Seszták évek óta az egyik leggazdagabb parlamenti képviselő. A 2014. áprilisi állapot szerint 965 864 forintot keresett havonta honatyaként, ám egyhavi jövedelme ügyvédi tevékenysége és álláshalmozása miatt meghaladta a 3,8 millió forintot. Kisvárdai és budapesti ingatlanjai több mint százmillió forintot érnek, és 194 millió forint megtakarítással is rendelkezik. Az ügyvédként dolgozott Seszták 1998-ban lépett be a politikába a kisvárdai képviselő-testületbe kerülve, később belépett a KDNP-be, majd 2010-ben a párt és a Fidesz közös egyéni választókerületi jelöltjeként választották be az Országgyűlésbe. Idei miniszteri kinevezése előtt arról vált "híressé", hogy parlamenti felszólalásában lényegében bejelentette az országgyűlési választás április 6-i időpontját, miközben Áder János köztársasági elnök még nem is tűzte ki azt.
- A miniszter egyedüli tulajdonosa a Ramiris Autó Kft.-nek, amelynek korábban másik tulajdonosa az a Ramiris Rubin Zrt. volt, amely egy ciprusi - feltételezhetően offshore - cég, a Ramiris Holdings Ltd. tulajdonában állt. A cégbejegyzéskor az offshore cég jogi képviselője Seszták volt. A cégcsoport azért került a figyelem középpontjába, mert offshore-üzleteivel 17 milliárdos kárt okozhatott a költségvetésnek, a bírósági eljárás pénzmosás vádjával indult meg még 2007-ben.
- 2013 februárjában robbant a hír, hogy Seszták egyidejűleg volt tagja az informatikai és a közbeszerzési parlamenti albizottságoknak és az Enternet Invest Zrt. felügyelőbizottságának 2012-ben. Éppen akkor, amikor egy uniós támogatású pályázatból 12,5 milliárd forintot ítéltek meg annak az öt vállalatnak a javára, amelyek részben az Enternet Invest tulajdonában vannak.
- Az Index idén júniusban számolt be arról, hogy a 2000-es évek elején Seszták - még kisvárdai ügyvédként - mintegy 700 orosz és ukrán tulajdonú cég létrehozásában segédkezett. A politikus által alapított kft.-k többségét néhány év múlva a cégbíróságnak kellett megszüntetnie behajthatatlan köztartozásaik és törvénytelen működésük miatt. Ugyancsak az Index derítette ki, hogy Seszták kisvárdai autószalonjától vásárolt - vissza nem térítendő uniós támogatásból - három olyan cég ingatlant, amelyekből kettő a tárcavezető személyéhez köthető.
- A Népszabadság a héten írt arról, hogy ügyvédként Seszták megszeghette az ügyvédi etikai szabályzatot. A napilap szerint a tárcavezető 1998-ban lett kültagja a Kisvárdán bejegyzett Nagy és Társa Bt.-nek, ahol státusza 2001-ig fennmaradt. Ezalatt ügyvédként hitelesített több olyan iratot – például társasági szerződés-módosításokat –, amelyen kültagként is aláíróként szerepel. A Haváz Bt. esetében pedig a kültagi viszonyának megszüntetéséről szóló papírt jegyezte ellen saját ügyvédi pecsétjével és aláírásával 2003-ban. Ezzel lényegében saját maga igazolta az általa aláírt iratok hitelességét.
Selyemzsinór-szolgálat
A Magyar Nemzet, mint a jobboldali média zászlóshajója, nem először és valószínűleg nem utoljára támadt meg vagy szólított fel lemondásra vezető jobboldali politikusokat, bár a cikkeknek tényleges, illetve a nyilvánosság által megismerhető következményei alig lettek. A támadások hátterében szinte minden esetben belső hatalmi vagy gazdasági pozícióharc lehetett. 2006 májusában - a Fidesz által elbukott országgyűlési választás után - "Pokorni Zoltán birodalmat épít" című cikkében Egei Antal - egy egyetemistának mondott, de azóta is ismeretlen szerző - olyan politikusnak nevezte Pokornit, aki számára "láthatóan most jött el az idő ahhoz, hogy Orbán Viktorral szemben a párton belüli lehetséges legerősebb pozíciót kiharcolja magának, célja pedig végső soron a szövetségen belüli teljes hatalomátvétel lehet". Orbán később megvédte a párt alelnökét, mondván: Pokorni a Fidesz egyik legmegbízhatóbb vezetője, lejáratása a párt politikai riválisait erősítheti azzal, hogy ellentétet szít a Fidesz vezetői között.
2007 elején Áder János került a jobboldali lap célkeresztjébe; egy elismerten álnéven publikáló szerző azt pedzegette, hogy Schmidt Mária a Fidesz politikusaival, valamint a nagytőke képviselőivel "esküszik össze" Orbán ellen és új párt alapításán törik fejüket. "Horváth Zsolt" szerint az új párt elnökének kilétét még homály fedi, de a bennfentesek Áder Jánost nevezték meg, aki "még általuk sem ismert feltételekhez köti esetleges szerepvállalását".
2008 júliusában a Magyar Nemzet arról írt, hogy több, név nélkül nyilatkozó fideszes politikus is felháborodással fogadta, hogy Mikola István, a párt fő egészségpolitikusa a szocialista Kökény Mihály társaságában tett látogatást a HospInvest által működtetett kiskunhalasi kórházban, ahol többek között azt mondta: a sokat támadott céget nem tartja profitérdekelt pénzszivattyúnak. Bár nem érte retorzió Mikolát amiatt, hogy a Fidesz hivatalos irányvonalától "némileg eltérően" nyilatkozott a magántőke szerepéről az egészségügyben, a Hírszerző internetes portál később arról számolt be, hogy az események hátterében a párton belüli pozícióharc állt. A lap szerint többen - köztük Pesti Imre és Molnár Ágnes - pályáztak az első számú egészségpolitikus címére, azon keresztül pedig a Fidesz-kormány leendő egészségügyi miniszteri posztjára.
2008 szeptemberében a Magyar Nemzet "Gáz" címmel közölt vezércikkében bírálta a Fidesz atlantista külpolitikáját. A lap célpontja elsősorban Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának akkori elnöke volt, de a cikk nem kímélte az első Orbán-kormány volt külügyminiszterét, Martonyi Jánost sem. A szerző azt kifogásolta, hogy a Fidesz Oroszországot mindenben elutasító magatartása árt a hazai érdekeknek. "Magyarországnak energiára van szüksége, s nem arra, hogy Németh elzárja a csapokat" – írta D. Horváth, a lap akkori főszerkesztő-helyettese az orosz Déli Áramlat gázvezetéket övező fideszes elutasításra célozva. A cikk megjelenése idején Orbán Viktor éppen az Egyesült Államokban tartózkodott. A pártelnök abban az évben többször is hevesen bírálta a kormányt, amiért Gyurcsány Ferenc kormányfő 2008 januárjában aláírta a Déli Áramlat magyarországi szakaszának építéséről szóló tervet. "A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen" - fogalmazott akkor Orbán. A cikk talán célt ért: kormányra kerülve Orbán nem függesztette fel a gázvezeték-projektet.
2012 márciusában a jobboldali lap "Elnök úr, gondolja át!" című, név nélküli cikkében azt írta, hogy a plágiumügybe keveredett Schmitt Pál államfő "elmulasztotta a lehetőséget" a lemondásra, amikor a húsz éve írt kisdoktori dolgozatát vizsgáló egyetemi tényfeltáró bizottság megállapította, hogy Schmitt munkája "nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul". A köztársasági elnök végül április 2-án jelentette be lemondását.