"Orbán Viktor szombati tusványosi programhirdetése 2009-es kötcsei beszédének folytatása" - mondta Lakner Zoltán az ATV-ben. Az elemző szerint már ma is "ennek a víziónak az elemeiben élünk", s "amit Orbán kifejtett, az a kormányzása maga".Amiről pedig most hétvégén beszélt, az már egyértelműen egy "választásos önkényuralom", ami egyébként teljesen logikusan következik mindabból, ami eddig történt Magyarországon, s amin a kormányfő 2010-es hatalomra kerülése óta szisztematikusan dolgozott.
Lakner szerint Orbán már tavaszi, miniszterelnöki beiktatási beszédében, sőt, az elmúlt években többször is használta mostani szövege elemeit, a Bálványosi Szabadegyetemen elhangzottak tehát legfeljebb konkretizálhatták elképzeléseit, s olyan új kifejezéseket hoztak a közbeszédbe, amelyek majd tematizálhatják azt erre a ciklusra. Kiemelte: a beszéd "minden sorát érdemes komolyan venni, semmi jó nem következik belőle".
A miniszterelnök a Bálványosi Szabadegyetemen egyebek mellett azt mondta, hogy a liberális demokráciának szerinte leáldozott, és eljött Magyarországon az "illiberális", munkaalapú állam korszaka. Orbán szerint a magyar nemzet "nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell". Szerinte ilyen értelemben "...az az állam, amit Magyarországon építünk illiberális állam, nem liberális állam". A kormányfő beszédében "sztárállamokat" is megjelölt, amelyekben az illiberalizmus sikeres. A magyar miniszterelnök Szingapúrt, Oroszországot, Törökországot és Kínát jelölte meg, mint követendő példa.
A folyamatos küzdelmek, a kormánnyal szembeni belső és külső konfliktusok a szavazótábor számára állandó magyarázatot igényelnek. A tusnádfürdői beszéd ennek sarokköve - írta elemzésében a Policy Agenda (PA).
A beszéd hatalmi berendezkedésre vonatkozó, gyakorlati hatásait vizsgálva az elemző cég megállapította: üzeneteit tekintve az érződik Orbán szavaiból, hogy a napi hatalomgyakorlás szempontjából korlátlan mozgásteret kíván teremteni magának ebben a ciklusban. A PA úgy látja, a beszéd megalapozta a konfliktust a következő négy évre azzal, hogy a civilszférát ellenségképként, a külföldi érdekek kiszolgálójaként festette le. Ebben a ciklusban tehát már nem az "impotens baloldal" lesz a főellenség, hanem a civilek. Az elemzők úgy látják, a beszéd megalapozta az állami vagyon gyarapításának, majd privatizálásának folyamatát is.
A PA szerint a Tusnádon elhangzottak azt is egyértelműsítik, Orbán ebben a ciklusban tovább kívánja szélesíteni hatalmát, s ezt az "új hatalmi berendezkedés létrehozására" kapott társadalmi felhatalmazással indokolja. Emlékeztettek, 2017-ben lejár a jelenlegi köztársasági elnök mandátuma, ami nyilvánvalóan politikai lépéskényszert jelent a kormánypártoknak. A jelenlegi köztársasági elnök újabb öt éves megbízása kínálkozó lehetőség, amire minden oka, és lehetősége megvan a kormánypártoknak.
Ezt a szimpla forgatókönyvet egy írhatja felül, ha a kormánypártok az új állam kiépítésekor újra akarják szabni az államirányítás hangsúlyait a jelenlegi közjogi rendszer szereplői között. Ez pedig erős köztársasági elnöki jogkört (a jelenlegihez képest jogalkotási és némely személyi ügyekben vétóval megerősítve) jelent, s így funkciójánál fogva az orbáni értelmezésben jobban tud a nemzeti érdekekért harcolni. Ezt a félelnöki rendszert azzal lehet majd igazolni, hogy a szisztéma nem foglya a pártpolitikai vitáknak, a belső, kormányzati konfliktusoknak.
A bálványosi beszéddel tehát Orbán megágyazott annak, hogy 2017-ben egy megerősített jogkörű köztársasági elnöki szerepet osszon magának - foglalta össze a PA.
Veszélyes próbálkozás
A szomszédos államok médiumai sem mentek el szó nélkül Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde mellett. Tamás Gáspár Miklós egy horvát lap felkérésére értékelte az elhíresült szónoklatot, az angol nyelvű írást egy román portál is közölte. Miután megjegyzi, hogy Erdélyben valamiféle társkormányzónak képzeli magát Orbán Viktor, a filozófus kilenc pontba szedi a magyar miniszterelnök beszédének lényegét.
Azt a következtetést vonja le, hogy Orbán Viktor, kormánya és az állam is minden kétséget kizáróan szélsőjobboldali. Ezt támasztja alá a két világháború közötti autoritárius rezsim rehabilitálása, antiszemita és rasszista személyek magas pozíciókba helyezése, valamint egy vad etnicista, Nyugat, a szomszédos „utódállamok”, a romák és zsidók elleni diskurzus. „Orbán úr rendszere nem fasiszta. Még nem az”, zárja sorait a filozófus.
Markó Béla volt RMDSZ elnök a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában azt mondta, a magyar miniszterelnök víziója élesen ellentmond a romániai magyarok törekvéseinek is. Emlékeztetett, ők egy negyedszáza azért küzdenek, hogy a román alkotmányból kerüljön ki a nemzetállami meghatározás, hogy bontsák le az erős, központi, centralizált államot, amely egyetlen kisebbségi közösségnek sem érdeke. "Amiről Orbán Viktor beszél, az ennek az ellenkezője”, mondta a romániai magyar politikus, aki szerint ez egy „rendkívül veszélyes" próbálkozás.
A kolozsvári Transindex publicistája, Balázsi-Pál Előd érdekes megközelítéssel próbálkozik „Bálványozunk” című írásában. „Tudom, sokan – és Erdélyben különösen sokan – nem értik, hogy mi egyesek problémája Orbán Viktor remek szónoki tehetséggel és meggyőző erővel előadott tusványosi beszédével. Tudom, sokan meg vannak győződve arról, hogy ő jót akar, és jó irányba halad.” – írja.
Annak érzékeltetésére, hogy ez az irány, ezeknek az elveknek a gyakorlatba ültetése mégis mennyire veszélyes akár az ő, akár más irányításával itt Közép-Kelet-Európában, Balázsi azt a megoldást használja, hogy az MTI híradásában Orbán Viktor nevét Victor Pontáéra, a magyar nemzetet, államot, népet… stb-t mindenhol románra cseréli. „És hogy miért Pontát választottam? Mert Orbán Viktor Erdélyben, Tusnádfürdőn egy olyan rendszert vizionált, amelynek hazai gyakorlatba ültetése ijesztő következményekkel járna a romániai magyarság számára.”
Brüsszel hivatalosan nem aggódik
A magyar miniszterelnök hétvégi tusnádfürdői beszéde alapján az Európai Bizottság nem lát okot arra, hogy szerződésszegés szándékát feltételezze Magyarországról - közölte a testület szóvivője Brüsszelben. Jonathan Todd - akit a Bruxinfo idézett - a brüsszeli nemzetközi sajtó egyik munkatársának azon kérdésére, miért nem akarja a Bizottság kommentálni "az EU alapvető értékeit támadó beszédet", válaszában először kitérően úgy fogalmazott: "Az ön kérdése feltételezi, hogy az (Orbán-)beszéd ilyen támadást képvisel. Annak alapján, amit a beszédből láttunk, mi nem látjuk okát, hogy tartalmát kommentáljuk." A kérdező erre idézte a magyar miniszterelnök szavainak azon részét, amelyben Orbán kétségbe vonta a liberális államszervezés globális versenyképességét, és egy "új, illiberális, nemzetalapú állam" építését helyezte kilátásba.
A szóvivő válaszul kifejtette: Magyarország az Európai Unió tagja, az EU alapszerződésének egyik aláírója, ami egyebek között arra kötelezi - miként az összes többi tagállamot is -, hogy megőrizze a demokratikus értékeket. "Nincs okunk azt hinni a nyári táborban elmondott miniszterelnöki beszéd alapján, hogy Magyarország szerződéses kötelezettségeinek feladására készül". A sajtótájékoztatón történtekre reagálva Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leendő elnöke arra a twitteres megjegyzésre, miszerint "ha Magyarorszá megsérti az EU alapszerződést, akkor a Bizottság küld majd egy levelet, amiben további információkat fognak kérni", a következő Twitter-üzenettel reagált: "Bizottságom válasza sokkal erőteljesebb lesz. Arra készülök, hogy a levélben jelzőket is alkalmazunk majd."
Beteljesült kötcsei jóslatok
Centrális erőtér: "Megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákkal, megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza - és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli." Az elmúlt négy évben az ellenzék felaprózódása miatt a váltópárti rendszer megszűnt, ehelyett pedig közjogi értelemben már ma is évtizedekre berendezkedett a korábban független intézményekbe a Fidesz-KDNP, a politikai hatalom leválthatósága pedig látszólagossá vált, hiszen - mint az EBESZ-jelentése is megállapította - a kormányoldal által létrehozott választási rendszer tisztességtelen előnyhöz juttatja a ma kormányzókat.
Nemzetelmélet: "Valójában tehát a kormányzás célja és feladata - nagybetűvel és egybeírva - Magyarország közjogi értelemben vett vezetése, tartalmilag pedig annak biztosítása, hogy a nagybetűs Magyarország kisbetűvel és két szóban írva: magyar ország maradjon." A kormányfő által vázolt nemzettudat nemcsak a külfölddel, így legfőbb politikai és gazdasági szövetségesünkkel, az Európai Unióval való folyamatos "szabadságharcot" alapozta meg, hanem azt is, hogy bármely kormánykritikát megfogalmazó szereplőt - legyen az ellenzéki párt, szakszervezet, uniós felügyelő szerv, civil jogvédő - magyarellenességgel, s a külföldi érdekek kiszolgálásával vádolhassanak meg.
Állandó kormányzás: "Jómagam ebben a vitában azt javaslom, hogy az állandó harcra berendezkedett politika helyett az állandó kormányzásra berendezkedett politikát válasszuk, ne a másik féllel folytatott folyamatos és állandó küzdelem határozza meg gondolkodásunkat, hanem bizonyos nemzeti ügyek meggyőző erejű képviselete." Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta, főként a kétharmados parlamenti többség birtokában, Magyarországon megszűnt a vita, amely ugyanakkor a demokrácia alapja. A kormányoldal nem tekint tárgyalópartnernek senkit, aki vele nem ért egyet, s ez vonatkozik a tőle független hatalmi ágakra, így például az igazságszolgáltatásra vagy a médiára, melyeket törvényalkotással korlátozott "a nemzeti ügyek" érdekében.
(Idézetek forrása: Orbán Viktor 2009. szeptember 5-i kötcsei beszédének szerkesztett változata)
Vészjósló tusnádi programpontok
A liberális demokrácia vége: A liberális állammodell lényege az intézményes képviseleti rendszer, vagyis hogy a nép választ, de egyik hatalmi ág sem jogosult korlátlanul intézkedni, és vannak dolgok, amiket a nép sem tehet meg. A rosszul teljesítő kormány a választáson visszahívható, ellenben a rendszer alapelvei és alapintézményei csak kellően lassan változhatnak, éppen ezért, hogy az egymást váltó politikai hatalom ne befolyásolhassa ezeket. Ennek szeretne véget vetni Orbán.
A munkaalapú állam: Ez a szociális juttatások, s a szerzett jogok el, illetve "visszavételének" folytatását jelentheti.
A hatalom leválthatóságának vége: A miniszterelnök ezzel humorizált, tehát gyakorlatilag nevetségesnek ítélte, hogy az egyik hatalmi ág ellenőrizheti, sőt, hatalomtúllépés miatt megbüntetheti a másikat.
Régi-új ellenségkép: Orbán egyértelművé tette, hogy a "külföldi érdekek képviselete" lesz az a vád, amelyet ellenfeleivel szemben megfogalmaz a következő ciklusban, ám most nem a baloldal, hanem a "magukat civilnek álcázók" vannak soron.
A másolni kívánt sztárországok: A felsorolt államok egyértelműen nem demokráciák, sőt, a hatalomgyakorlás szempontjából abban közösek, hogy egyikben nincs hatalomátadás.
