Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkészítette annak a módszertanát, amelynek révén a devizahitelek forintosításának kiszámításánál egyik ügyfél sem járhat rosszabbul annál, mintha a bankok az MNB középárfolyamát alkalmazták volna a hitel folyósításakor és a törlesztési terhek kiszámítása során. Így az árfolyamrés visszaírása végeredményben a kamatos kamat elvén nyugszik, vagyis a bankoknak messze nem a korábban vélelmezett 1-2 százalékos visszaírási veszteséget kell elszenvedniük, hanem ennél jelentősebb összeget. Korábban 40-60 milliárd forintra számítottak a pénzintézetek, ez az MNB formulája szerint akár 80-120 milliárd forint lehet.
Ami ennél jobban érdekli az ügyfeleket az az, hogy az MNB iránymutatása szerint felgyorsul a devizahitelesekkel való elszámolás. A bankoknak az általuk alkalmazott átszámítási módszertant a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül, vagyis szeptember 22-ig, kell megküldeniük az MNB-nek, az átszámítást pedig a jogszabály hatálybalépését követő kilencven napon belül, azaz október 21-ig kell elvégezniük. Az útmutató szerint a szerződéseket úgy kell tekinteni, mintha annak megkötése óta az jegybank árfolyamán lenne számolva a törlesztő részlet. Mindez azt jelenti, hogy a túlfizetés minden egyes törlesztési hónapban fennállt, így az árfolyamrés - úgymond - tisztességtelen alkalmazása miatti túlfizetés a folyósításkori adósság és a törlesztési terhek rossz elszámolásából adódott. Ez azt jelenti, hogy mind az ügyfél devizában kifejezett devizahitele, mind a devizában kifejezett törlesztőrészletek a ténylegesen kimutatottnál kisebbek lettek volna.
Így a bank az összes felszámított árfolyamrést le kell majd vonja a most még meglévő tartozásból. Ezáltal a kamat, így a jövőbeli törlesztőrészletek is csökkennek. A novemberi törlesztőrészlet már kisebb lesz. Készpénz viszont nem jár vissza! Arra egyenlőre nincs válasz, hogy mi lesz azokkal, akik már törlesztettettek, tehát devizahitelesként nem állnak szerződéses kapcsolatban egyetlen pénzintézettel sem. (Azokra, akik végtörlesztettek, illetve, akik a Nemzeti Eszközkezelővel kötöttek szerződést nem vonatkozik a devizaadós mentés. Az utólagos elszámolási kötelezettségek alól azok a törlesztőrészletek mentesülnek, amelyeknél a hitelintézeti törvény 2010-ben meghozott változását követően a jegybanki, illetve a banki saját középárfolyamot már alkalmazták.
Mától az államé az MKB
Várhatóan a terveknek megfelelően ma zárul le az MKB Bank megvételéről szóló üzlet – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón. A pénzintézetet a magyar állam veszi meg az eddigi tulajdonos bajor kormánytól. A kormányülésen részt vett Matolcsy György jegybankelnök is, miután az MNB végezte az üzlet alapjául szolgáló értékbecslést. A vételár 55 millió euró, vagyis 17 milliárd forint. A német tulajdonos vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkeemelést hajt végre a bankban. Varga Mihály megismételte, hogy Magyarország kedvező feltételekkel jutott az ötödik legnagyobb bankhoz, ami a miniszter szerint azt jelenti, hogy az állam pozitív szaldóval zár.
Varga Mihály elmondása szerint a szerdai ülésen a kormány a jövőt érintő kulcskérdéseket, így az MKB feljavítás utáni tervezett értékesítését, esetleges tőzsdére vitelét sem érintette. Varga szerint az MKB üzlettel meghaladja az 50 százalékot a hazai tulajdon a magyar bankrendszerben, amitől a kormány aktívabb hitelezést remél, illetve, hogy a belföldi pénzpiaci termékek és szolgáltatások is nagyobb teret kapnak. Rövidtávon megállapítható, hogy az MKB működését semmi sem veszélyeztetheti, várhatóan nem változik az üzleti modell, és továbbra is széles lakossági és üzleti portfólióval, univerzális bankként kívánja az állam üzemeltetni a vállalatot – mondta Varga Mihály.