Első helyen említhetnénk Hashim Thaci még hivatalban lévő kormányfőt. Williamson azt közölte, hogy a koszovói háború előtt és alatt bűncselekményeket elkövető UCK tagokat bíróság elé állítják, igaz neveket nem említett. Az amerikai ügyész hozzátette, elegendő bizonyítékkal rendelkeznek, amelyek alátámasztják bűnösségüket. Szerbeket, romákat és más kisebbségeket üldöztek el, kínoztak meg az 2008-ban függetlenné vált köztársaságban. Megfenyegették, megkínozták azokat az albánokat is, akik állítólag együttműködtek Belgráddal.
Williamson szakértői csoportja három év alatt több ezer dokumentumot vizsgált. Nem volt könnyű dolguk, hiszen a tanúk nem szívesen nyilatkoztak az akkori eseményekről, atrocitásoktól tartottak az egykori UCK-tagok részéről. A nemzetközi jelentés elismerte ugyan azt, hogy szervkereskedelemben is részt vettek egyes koszovói albán vezetők, de annak mértéke állításuk szerint nem volt olyan mértékű, amint az a svájci Dick Marty 2010/2011-es jelentésében szerepelt.
Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Williamson által vezetett európai uniós csoport nem talált kellő bizonyítékokat a szervkereskedelemre. Mint mondta, nem lepte meg a jelentés eredménye, mert ennyi idő után igen nehéz bizonyítékokat találni. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben további bizonyítékokra sikerül szert tenni. Del Ponte egy 2008-ban megjelent könyvében azt állította: nem engedték, hogy a koszovói háborúban a köztársaság függetlenségéért harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetői után vizsgálódjék az illegális szervkereskedelem kapcsán. Azt is mondta, hogy az UCK az 1998-1999-es koszovói háború idején szerbeket rabolt el, juttatott át Albániába, ahol aztán kioperálták szerveiket, s azokat a feketepiacon értékesítette. "Bár nagyon erőteljes jelzéseket kaptunk erre vonatkozóan, de túl kevés bizonyítékunk volt" - nyilatkozta 2011-ben a Neue Zürcher Zeitungnak.
Üdvözölte a nemzetközi szakértői jelentést a szerb kormány. Marko Djuric, a kabinet Koszovó-hivatalának vezetője ugyanakkor kifejtette, csak akkor csillaphdatnak el a kedélyek, ha a felelősöket bíróság elé állítják. Szerinte senkinek sem áll érdekében, sem a szerbeknek, sem az albánoknak, hogy ne derüljön ki az igazság.
Ehhez kapcsolódik a hír, amely szerint Szerbiában 2000 és 2013 között a hivatalos adatok szerint 739-en váltak emberkereskedelem áldozatává – közölte az Atina nem kormányzati szervezet július 30-a, az emberkereskedelem elleni küzdelem világnapja alkalmából. A hivatalos statisztika azonban még nem világít rá a probléma valós nagyságára és maguknak az áldozatoknak a helyzetére – mutatnak rá az egyesületben.