- Hanyatló háziorvoslás

Hamvába holt elképzelés, hogy 750 millió forintnyi pályázati forrásból rendezhető az alapellátás tragikusnak mondható helyzete. Ennek ellenére úgy tűnik, az Orbán-kormány nemigen áll elő más javaslattal a háziorvosi rendszer problémáira. Az új egészségügyi államtitkár, Zombor Gábor a múlt héten jelentette be: a jövő hónapban 750 millió forintos kerettel pályázatot írnak ki a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokra. Hozzátette: akár 6-10 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak azok a háziorvosok, akik ezekben a körzetekben vállalnak munkát meghatározott időre. Erre utalva hangoztatta, a kormány célja, hogy minden állampolgár a lakóhelyéhez közel kapja meg a megfelelő ellátást.

Már az előző Orbán-kormánynak is kimondott célja volt, hogy a fekvőbeteg-ellátástól az alapellátás irányába "tolja" a betegeket, azaz csak azt kezeljék kórházban, akit nagyon muszáj. Valójában azonban semmit sem tett azért, hogy az állampolgárok országszerte ellátáshoz jussanak a sokszor bomladozó körzeti orvosi rendelőkben. Sőt, ma a praxisok talán még nagyobb veszélyben vannak, mint az utóbbi években, hiszen már több régióban alig van háziorvos, a nagyon közeli jövőben pedig, már a következő években további több száz praxis üresedhet meg. A háziorvos-társadalom ugyanis jelentősen elöregedett, 70 százalékuk 50 év feletti, és mintegy 800-an már betöltötték a 70. életévüket, és senki sem jelentkezik a helyükre.

Az Országos Alapellátási Intézet (OALI) adatai szerint július 1-jén a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma 199 volt, ami azt jelenti, hogy az ország valamennyi megyéjében, sőt még a fővárosban is rengeteg háziorvos hiányzik, immár több mint fél éve. Sőt, - mint az OALI táblázatából kiderül - vannak olyan körzetek, amelyekbe hosszú évek óta nem találnak háziorvost.

Különösen a hátrányos helyzetű és kisebb települések nem vonzóak a gyógyítók számára, bár Pest megyében és Budapesten is akadnak üres állások, az egyik XVIII. kerületi körzet például majdnem három éve betöltetlen. De Tiszafüreden és Barcson már 2004 ősze óta keresnek gyermek-, Lentiben felnőtt-, Tiszabőn, Mezősason, Nagylakon, Cserépváralján, Ibafán, Nemeskén, Somogyapátiban, Bácsszőlősön, Magyardombegyházán, Felsőgagyon, Győrtarlón, Hernádvécsén, Farkaslyukon, Putnokon, Abaújkéren, Felsőtelekesen, Taktakenézen, Újirázon, Váncsodon, Karancslapujtőn, Kenderesen és Mezőhéken pedig gyerek- és felnőtt háziorvost is. A legtöbb, 35 praxis Borsodban áll üresen hónapok óta, ez majdnem kétszer annyi, mint amennyibe a második helyezett Békés megyében várnak orvost.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy már az Állami Számvevőszék 2011-es jelentése is úgy szólt: csaknem 220 ezer magyar állampolgár olyan településen él, ahol nincs állandó háziorvos. Miután pedig a háziorvosok átlagéletkora rendkívül magas, a nyugdíjba vonuló orvosok pótlása egyre több településen nehézségekbe ütközik. Az alapellátás ma még aktív doktorainak korfája tragikus jövőt ígér, hiszen a mintegy négy és fél ezer aktív háziorvos közül több mint 1500 már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, átlagéletkoruk tavalyra elérte az 54 évet, sőt, a szakmában dolgozók 70 százaléka 50 év feletti. A legtöbb idős doktor Budapesten, Pest és Csongrád megyében, valamint az ország északkeleti részén dolgozik, eközben a négy hazai orvosegyetemen tavaly mindössze 68-an választották a háziorvosi szakképzést, évente pedig körülbelül 40 fiatal áll munkába. A többi végzős inkább elhagyja az országot, sőt, idősebb kollégáik is mennek, hiszen az utóbbi négy évben megduplázódott a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő háziorvosok száma. Olyannyira, hogy mára a szakvégzettségüket megszerzett, távozó doktorok közül a második helyen a háziorvosok állnak.

Ehhez képest a háziorvosok csak tavaly év végén, már a kampányban jutottak némi pluszforráshoz, a praxisok fenntarthatóságát segítő finanszírozási modell kidolgozásáról pedig szó sem esett az elmúlt négy évben. Pedig az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége szerint a háziorvosi praxisok finanszírozásának évi legalább 25 százalékos emelésére lenne szükség mindaddig, amíg az el nem éri az alapvető jogok biztosa által is optimálisnak tartott, a tényleges költségeket és a piaci viszonyokat is tükröző mértéket.

Ez a szövetség számításai szerint praxisonként - egy orvossal és két szakdolgozóval számolva - havonta 2 millió forint. A háziorvosok ezt követően a közalkalmazotti orvosi bérek emelésével megegyező mértékű fizetésemelésre is igényt tartanának. Mindez egyértelművé teszi: a most pályáztatni kívánt 750 millió forint, mely a legszerényebb számítás szerint is mindössze 125 üresen álló praxis betöltéséhez nyújtana segítséget, "halottnak a csók" jelentőségű intézkedés.