Még jóval a malajziai repülőgép lelövése előtt, pesszimista előrejelzésekről számolt be a moszkvai média. A központi bank már február derekán a bruttó hazai termék növekedési kilátásait a korábban várt 2 százalékról másfélre módosította. Márciusban a Sberbank még rosszabbra készítette fel az embereket: 0,2 százalékra. Júliusra a bizonytalanság megnőtt.
Bár Dmitrij Medvegyev kormányfő a hónap elején úgy nyilatkozott, hogy "az orosz gazdaság nem érzi rosszul magát" és a makrogazdasági mutatók dinamikája valamivel jobb a vártnál, a szakemberek közül többen az első félévi tapasztalatok alapján már technikai recesszióról beszéltek.
A számokkal való zsonglőrködés, a kormányhivatalnokok reménykeltő kijelentései mind elvesztették a jelentőségüket, miután Kelet-Ukrajna felett lelőtték a malajziai repülőgépet közel háromszáz ember halálát okozva ezzel. Mindenki számára világossá vált, hogy immár nemcsak idén kell számolni a gazdasági fejlődés visszaesésével, hanem hosszú távon fogja éreztetni a hatását mindaz, aminek ezekben a napokban a tanúi vagyunk.
A Bloomberg elemzői által júliusban megkérdezett 28 orosz és nyugati befektetői társaság recesszióra számít az elkövetkező 12 hónapban az új szankciók és a befektetők riadalma miatt. Hiába ismételgeti a kormányfő, hogy az amerikai szankciók nem képesek elfogadhatatlan kárt okozni a gazdaságnak, s hogy a nemzetközi tapasztalat azt bizonyítja, a hasonló szankciók még senkit nem kényszerítettek térdre.
Ha térdre nem is kényszeríthetik Oroszországot, sebeket ejthetnek rajta. Igaz sebeket ejthetnek az egész nemzetközi közösségen. Medvegyev máris figyelmeztetett az érem másik oldalára, a politikaira: a szankciók tovább növelhetik az Amerika és Európa ellenes hangulatot. Visszavethetik a világot a nyolcvanas évekbe.
"Ha partnereinknek ez a célja, akkor ezt hamarosan elérhetik"- jelentette ki. Ami egyben azt is jelentené, hogy Oroszország rákényszerülne gazdasági modelljének átalakítására, jobban ki kellene használnia belső erőforrásait. A kormányfő ezt nem is tartaná olyan rossznak.
A szakemberek ennél óvatosabbak. A stratégiai és technológiai elemző központ igazgatója úgy véli, hogy az Oroszországra gyakorolt amerikai nyomás még nem volna túl fájdalmas. De ha erre sikerül rávennie az európai országokat is, akkor a helyzet már súlyosabbá válna. Ebben az esetben két példára hivatkozott: Kínáéra, amelynek sikerült az ipari kémkedés révén importkiváltó módra kapcsolnia, és Iránéra, amely viszont megsínylette a szigorításokat.
Nehéz megmondani, milyen sors vár Oroszországra. Sok szakember arra számít, hogy már a közeljövőben növekvő mértékben érezhető hatásuk lesz a nyugati intézkedéseknek. Különösen a pénzügyi rendszert rendíthetik meg. Az IFC Markets elemzője emlékeztet arra, hogy az orosz társaságok külső korporatív adóssága 650 milliárd dollár. Ez kiszolgáltatottá teszi őket.
Mint ahogy az is, hogy megnehezítették az orosz bankok számára a hitelfelvételt. Számolni kell a befektetési klíma rosszabbodására, a tőke kivonulására, a felhasználói bizalom csökkenésére, a belső kereslet visszaesésére. A rubel folytatja értékcsökkenését, az infláció növekedni fog. Egyes szakértők a nemzeti össztermék egy százalékos csökkenésére számítanak.
Annyi bizonyos, hogy a Kreml nem nézheti tétlenül a visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokat. Vlagyimir Putyin júliusban ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz hatóságoknak mérlegelniük kell, milyen kiegészítő lépéseket tegyenek a nemzetgazdaság és a pénzügyi rendszer védelme érdekében, számolva nemcsak a globális piac instabilitásával, hanem a politikai kockázatokkal is.