Ötven napszámos égett meg a tűző napon a hét végén: égési sérülésekkel kerültek hétfőn a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájára - adja hírül riportjában a Délmagyarország című napilap online oldala.
A klinika megerősítette, hogy sok beteget kezelnek fitofotodermatitisszel, amely akkor alakul ki, ha bizonyos növények - ilyenek a zeller, a petrezselyem, a citrusfélék, a sárgarépa, a füge, valamint egyes ernyősvirágzatú fűfélék - a tűző napon a bőrrel érintkeznek.
A növény a napfény hatására az égéshez hasonló bőrgyulladást okoz, amely nem terjed mélyre, de a nagy felület miatt igen fájdalmas. Nagy kiterjedésnél – csakúgy, mint az égésnél – komoly a fertőzésveszély is. A kezelés hetekig akár elhúzódhat, bár a sérülés nem maradandó.
Az alkalmi munkásokat busszal vitték Baksról dolgozni egy meg nem nevezett Jász-Nagykun-Szolnok megyei kertészetbe (egyelőre nem sikerült kideríteni, melyik vállalkozásnál dolgoztak a romák).miután egy baksi férfi 500 forintos órabért kínált a napszámért. A csoport hajnali 3-kor kelt, az egész napért 4500 forintot kaptak: kézzel kellett petrezselymet gyomlálniuk a tűző napon. Hétfőre mindenkit elleptek a fájdalmas, feszülő hólyagok.
Az égési sérüléseket szenvedett romák az „Elszalasztott 1000 év" Csongrád Megyei Független Cigány Érdekvédelmi Szervezet Közhasznú Egyesülethez és a Démagyarországhor fordultak. Azt mondták, senki sem figyelmeztette őket arra, hogy a növény levele a tűző napon ilyen durva sérüléseket okoz. – Tájékoztatni kellett volna a munkásokat, hogy védőfelszerelésben menjenek dolgozni.
Úgy tudjuk, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében száz beteget kezelnek hasonló tünetekkel. A vállalkozó tudta, hogy megégnek a napszámosok, ha rövidnadrágban dolgoznak – mondta a Délmagyarországnak Nagy Mihály, az egyesület elnöke.Nem véletlen, hogy az ilyen munkát mindig hajnalban végezték a parasztok, akik jól tudták, hogy még az ingüket sem szabad levenniük - kommentálta az esetet Gőgös Zoltán szocialista agrár-szakpolitikus.
Az eset amúgy jól jellemzi a mai állapotokat - tette hozzá. Egy hozzáértő gazdálkodó pontosan tudja, hogy a tűző napon nem szabad dolgoztatni az embereket, de meglehet fogalma sincs, mi az az extra UV-sugárzás, az is lehet nem hallgat rádiót, nem olvas újságot. Ide vezet a kormány agrárpolitikája, így járunk, ha leépítjük a legális, utolérhető, számon kérhető hivatalos rendszereket, amelyek helyébe a trükköző "családi gazdálkodók" lépnek.
Azt pedig tudni kell, hogy a napszámosság ma majdnem a rabszolgasággal egyenlő. Újtípusú cselédség alakul ki, akkor is, ha - mint jelen esetben - az ötszáz forintos órabér, amúgy nem sok, de nem is kevés. Ennyi az átlag. Más kérdés, hogy a gazdának alighanem hiányzott a szaktudása, hogy a napszámosok tudtak-e a veszélyről. Ámbár, ha tudtak volna is, annyira nincs munka, annyira meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy a legtöbben nem mernek szólni semmiért. Inkább dolgoznak a tűző napon.
Falusi Andrea munkajogász lapunknak azt mondta: az alkalmi munkavállalókra nem vonatkozik a Munka Törvénykönyve. Annak idején így fogadta el a parlament a "cseléd- és zsellértörvényt". Ezekkel az emberekkel nem kötnek szerződést, nincs szabadságuk, nem fizetnek utánuk járulékot, orvosi vizsgálatra sem küldik őket, gyakorlatilag semmilyen védelem nem illeti meg őket.