A vasúti közlekedés biztonságának kérdésére egy 2014. július 19-i szerencsésnek mondható vasúti baleset irányította ismét a figyelmet, amikor Dunakeszinél két vonat ugyanazon a vágányon egymással szemben haladt, és alig 40 méterre állt meg egymástól. A MÁV szerint nagy valószínűséggel emberi hiba okozta a Dunakeszinél történteket. Ám a vonatbefolyásoló berendezés jól vizsgázott mert - észlelve, hogy a vonat túlhajtott a vörös jelzésen - megkezdte a vonat vészfékezését. Az eset sajnos nem egyedi, tavaly ugyanezen a vonalon két hasonló esemény történt, és mindkét esetben csak nagyon kevésen múlt a katasztrófa.
Az üggyel kapcsolatban Szabó Szabolcs, az Együtt-PM országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult a MÁV-ot felügyelő Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez, hogy kiderüljön: a szombati dunakeszi eset után biztosított-e a vasút biztonságos működése. A pártszövetség szerint, a közösségi közlekedés biztonsága nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdek, éppen ezért nem lehet olyan, hogy nincs rá pénz. Joggal elvárható, hogy a magyar polgárok biztonságos utazása legyen biztosított, akár a presztízsberuházások kárára is. Emberéletek százai múlhatnak ezen. Szabó azt is tudakolja, hogy az idén ez már valóban a nyolcadik olyan veszélyeztetés volt-e, amit egy dolgozónak vagy biztosítóberendezésnek kellett elhárítania, ezen múlt, hogy nem történt katasztrófa.
Magyarország mintegy 8000 kilométer hosszú vasúthálózattal rendelkezik, így az egy négyzetkilométerre jutó pályahosszt tekintve a világ 10 legsűrűbb vasúthálózattal rendelkező országainak egyike. Hasonló a vasúthálózat sűrűsége Németországnak is.
Az Együtt-PM felvétéseinek van alapja. Ugyanis egy vasútbiztonságról 2012-ben készített nemzetközi felmérés alapján a magyar vasút a vizsgált 24 európai ország között a sereghajtó 22. helyen található. Nálunk rosszabb állapotban csak Portugáliában és Bulgáriában van a kötöttpályás közlekedésnek ez a fajtája. A vasutakat három szempont szerint rangsorolták: a használat mértéke (szállított utasok és áruk mennyisége a népességhez viszonyítva), a szolgáltatás minősége (pontosság, gyorsaság, ár), valamint a biztonság (balesetek és halálesetek száma a hálózathoz viszonyítva). Magyarország különösen kiemelkedően rosszul teljesített a biztonság szempontjából. Ezeket a részadatokat tekintve csak Lengyelországban, Litvániában, Lettországban és Romániában rosszabb a helyzet.
Minden összevetve a magyar vasúthálózat műszaki állapota közepes, ellenben a hazánkon áthaladó európai fő közlekedési folyosók biztosítási berendezései jól kiépítettek, mivel ezek fejlesztését az Európai Unió támogatja - mondta el érdeklődésünkre Bárány Balázs Péter, a VDSzSz alelnöke. Hozzátette: a magyar vonalakon többségében használt elektronikus vonatmegállító (EVM120-as) rendszer jó együttműködést biztosít a mozdonyok és a biztosító berendezések között. Gond akkor van ha a biztosító berendezés meghibásodik, mert akkor a mozdonyvezetőn múlik, hogy mit vesz észre és mit tesz.
Bárány Balázs szerint a MÁV hajlamos arra, hogy egy vasúti baleset okait keresve leegyszerűsítse a kérdést, és személyi felelőst keresnek, nem pedig a sínek, a biztosító berendezések, a mozdonyok műszaki állapotában kutassák az okokat. E kérdésben sok vita van a szakszervezet és a vasúttársaság között. A MÁV vonalainak, vontató járműveinek, biztosító berendezéseinek fejlesztésében több ezer milliárd forintos elmaradás halmozódott fel az elmúlt évtizedekben. A gond az, hogyha egy jó tündér letenne a MÁV székház elé 5000 milliárd forintot, akkor is legalább 15 esztendő kellene ahhoz, hogy a nyugat-európai vasúttársaságok műszaki színvonalát elérhessük, miközben azok addigra már továbbfejlődnek. Vagyis nem minden probléma oka a pénzhiány - mutatott rá az alelnök.
Ha a MÁV azt állítja, hogy a vasúti haváriák zöme emberi mulasztásra vezethető vissza, akkor miért nem tesznek ellene?- vetődik fel a kérdés. Ha szigorítanák az ellenőrzéseket, valószínűleg az emberi hibát az sem tudná kiszűrni. Mert a biztosító berendezések csak az emberi mulasztások kiküszöbölésének mérséklésére alkalmasak, megakadályozására nem. Vasúti berkekben beszélik, hogy a sok vasúti baleset egyik okozója, hogy jó pár éve még havonta volt hat óra szakmai oktatás, és évente kötelező szakmai vizsga az ismeretek szinten tartására, illetve frissítésére. Ma pedig már csak fél évente van oktatás és 3 évente vizsga CD-én kapott anyagból, ami tulajdonképpen egy teszt és a feladatsor 3 nap alatt megtanulható. Bárány Balázs Péter elismerte, hogy az időszakos vizsgák ritkultak, aminek elérésben a szakszervezet is élenjárt, ám a vasutasok 90 százaléka elsőre jól teljesíti a teszteket.
A VDSzSZ alenöke a problémát inkább abban látja, hogy a mozdonyvezető bruttó átlagbére 250 ezer forint, míg a vasutas szolgálattevőké 200 ezer, amit plusz munkákkal ki kell egészíteniük, hogy megéljenek, másrészt ezért a pénzért sokat kell szolgálatban lenniük, így bár a baleseteknél vizsgálják mennyit pihentek, de valójában ez nehezen mérhető. A fáradtság lehet okozója a figyelmetlenségnek, ami aztán előidézheti a bajt.
Részben az emberi tényező hatékonyabb kiküszöbölésére fejlesztették ki az ETCS-t (European Train Control System - Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszert), ami felügyeli a vonatok közlekedését, és garantálja a vasúti forgalom biztonságát a legkülönbözőbb üzemi helyzetekben is. Például, ha a mozdonyvezető a rendszer figyelmeztetése után nem csökkenti a sebességet megfelelő mértékben, vagy amikor a sebesség túl magas, illetve amikor a vonat egy Megállj! vagy egy sebességcsökkentésre utasító jelző felé közelít, automatikusan bekapcsolja az üzemi féket, és ha szükséges a vészféket is. A legutóbbi baleset helyszínén, a Dunakeszi- Vác vonalon még a speciális magyar vonatmegállító rendszer üzemel, ami szerencsére jól vizsgázott.
Jelenleg ETCS-szel üzemelő magyar szakaszok: a Bécs-Budapest, a Zalacséb-Hódos, a Budapest-Székesfehérvár, a Szajol-Debrecen, Ferencváros- Lőkösháza, a Győr-Celldömölk és a Bajánsenye-Boba közötti szakaszok. Az ETCS megléte az egyik feltétele a 160 km/órás sebességű közlekedésnek is, így vannak olyan vonalszakaszok, ahol a felújítások miatt a pályaállapotok már lehetővé tennék a 160 km/órás sebességét, az ETCS megépítéséig azonban a vonatok mégsem közlekedhetnek emelt sebességgel.
Magyarország a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében mintegy 500 milliárd forintot fordíthat vasútfejlesztésre, ami éves szinten 70 milliárd forintot jelent, ami édeskevés lemaradásunk mérsékléséhez. Elsősorban a 160 km/órás sebességre alkalmas vonalakra, Budapestet elkerülő vasúti teherfolyosóra és a fejlődő elővárosi közlekedésre fordíthatjuk a pénzt. Az emelt sebességre engedélyezett vasúti pályák vonalhossza jelenleg 171 km, melyből 66 kilométeren 140 km/órás és 105 kilométeren 160 km/órás sebességgel lehet haladni. Ez a TEN-T hálózatba tartozó pályaszakaszok alig 6,5 százalékát, a teljes hálózatnak pedig csupán a 2,4 százalékát teszi ki.
Tavaly a MÁV hibájából bekövetkezett események száma 219-re csökkent, ami kevesebb mint tizede az összes vasúti rendkívüli eseménynek. A nem vasút hibájából bekövetkezett mintegy 90 százalékot kitevő esemény egyebek mellett öngyilkossággal, vadelütéssel, illetve rongálással voltak összefüggésben.
A MÁV hibájából bekövetkezett rendkívüli események negyede történt közlekedő vonatokkal, a fennmaradó hányad pedig tolatás és vagonrendezés következtében. Így 2013-ban 10 olyan vasúti baleset történt a MÁV vonalain, amelyek közlekedő vonattal voltak összefüggésben. 1989-ben még 80, 1994-ben 40, míg 2008-ban 30 ilyen balesetet jegyeztek fel a vasút krónikájában.
A MÁV hibájából történt balesetek felénél a forgalmi irányítás, ötödénél a mozdonyvezetők voltak a felelősek, tizedénél az utóbbi kettő együtt, míg tizede a vasútpálya hibájából következett be.
A múlt évben a MÁV hibájából bekövetkezett 219 baleset kétharmadát tolatás, kocsirendezés során szenvedték el. Ez utóbbi fele, szám szerint 75, a váltóellenőrzés elmaradásából származott. A pályahiba miatt 19 havária történt, ami 2012-ben még 30 volt. Ellenben tavaly az engedély nélküli tolatás miatt 16 baleset volt, egy év alatt duplája nőtt.
A múlt évben vasúti balesetben 294-en sérültek meg, ami 76-tal több, mint 2012-ben volt. A vasúti szerencsétlenségben 96-an haltak meg 2013-ban, ami több mint duplája a 2012-es évi 44-nek.