Az első Orbán-kormány kancelláriaminiszteréből lett alkotmánybíró ugyanis két, szintén a Fidesz-KDNP által megválasztott társával arra hívta fel a figyelmet, hogy az új önkormányzati választási szabályok alkotmányossága továbbra is támadható egy ponton, méghozzá hogy sérült az alaptörvényben és nemzetközi egyezményeinkben is rögzített jogbiztonság elve azzal, hogy a parlamenti többség kevesebb, mint egy évvel - 4 hónappal - a választást megelőzően hozzányúlt az alapvető szabályokhoz.
A Helsinki Bizottság egyébként további ellentmondásokra is felhívta a figyelmet Facebook-oldalán. Kiemelték például, hogy az Ab megállapította a választójog egyenlőségének sérelmét, ezt a többségi határozat is rögzítette azzal, hogy a jogalkotó az alaptörvény alapján, indokolt esetben, például egy másik alapjog érvényesülése érdekében, de akkor is csak a szükséges és arányos mértékben korlátozhat alapjogokat. Csakhogy a Fidesz-KDNP egyetlen másik alapjog érvényesülését sem tudta felhozni, sőt, indoklása nem felelt meg semmilyen alaptörvényi kitételnek. Márpedig az Ab-nek az egyenlőtlenséget az alaptörvény szövege szerint meghatározott módon, annak szükségességét és arányosságát mérlegelve kellett volna megítélnie. Ehelyett a testület mérlegelés nélkül elfogadta a kormánypárti érvelést, így lényegében az Ab figyelmen kívül hagyta az alaptörvényt - állapították meg a jogvédők.
Nem ez volt az első eset, hogy a Fidesz által feltöltött Ab nem teljesítette a küldetését. A szavazategyenlőség elvét például többedszer sikerült sajátosan értelmeznie a testületnek az utóbbi hónapokban. A tavaszi országgyűlési választás eljárási szabályai ugyanis hasonlóan különböztetnek meg egyes választói csoportokat. Az új töredékszavazat-számítási mód például önmagában hat plusz helyet jelentett a parlamentben a Fidesz-KDNP szövetségnek, holott ez a jogintézmény a választójog egyenlőségét szavatoló alapelvet sértheti, hiszen a győztesre leadott szavaztok gyakorlatilag kétszer hasznosulnak, így dupla annyit érnek, mint a vesztes jelöltekre leadott voksok.
Minderről az Ab - többsége - lényegében tudomást sem vett, amikor májusban közölte: az alaptörvény alapján nem követelhetik meg a választójog úgynevezett "effektív egyenlőségét", vagyis "a választójog egyenlősége nem jelenti azt, hogy a választáskor kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlően fognak érvényesülni".