Beiktatják utódát, Reuven Rivlint, akit júniusban választott meg a Knesszet Izrael államfőjének. Rivlin 1939-ben született Jeruzsálemben. Az ottani héber egyetemen szerezte diplomáját, s ügyvédként kezdett ténykedni. 1988-ban került először a törvényhozásba a jelenlegi kormánypárt, a Likud színeiben. 2001-ben kommunikációs miniszternek is megválasztották. Két évvel később lett parlamenti elnök. Ekkor került először reflektorfénybe: képviselőtársai a politikai semlegesség megsértésével vádolták meg. 2010-ben ismét a bírálatok kereszttüzébe került, ezúttal saját pártján belül. Rivlin a Likud tanácsa ellenére sem volt hajlandó megfosztani Hanin Zoabit képviselői mandátumából adódó privilégiumaitól.
Az izraeli palesztin képviselőnőt a jobboldal azért kezdte üldözni, mert a Gázai övezetbe tartó segélyflottilla fedélzetén tartózkodott, melyet végül izraeli kommandósok rohamoztak meg és vonták ellenőrzésük alá. Rivlin ugyanakkor nem támogatja a közel-keleti konfliktus két állami megoldását, inkább adna izraeli állampolgárságot a palesztinoknak, mint hogy kettéosszák a területet Izrael és Ciszjordánia között. A képviselő így nem csak Benjamin Netanjahu kormányfővel, de a nemzetközi közösséggel is szembe találhatja magát.
A politikus már 2007-ben is indult az elnöki posztért, azonban az első fordulót követően visszavonta jelöltségét, amikor egyértelmű vált számára, hogy Simon Peresz elsöprő győzelmet arat. Izrael legmagasabb közjogi méltósága, az államelnök ugyan nem rendelkezik tényleges végrehajtó hatalommal, de hivatalának tekintélyével számos ügyet képviselhet, ahogy azt Peresz is megmutatta.