A Krk sziget mellett épülő gázfogadó a napokban megtartott dubrovniki találkozó után került ismét a figyelem középpontjába, ahol a Günther Oettinger energiaügyi biztos sürgette a beruházást és uniós támogatást is kilátásban helyezett. A hírek szerint Angela Merkel német kancellár is elvi támogatásáról biztosította a horvátokat.
A horvát lap szerint a Nyugat és az Egyesült Államok is abban érdekelt, hogy megépüljön a krki terminál és a német-lengyel határon fekvő Balti-tengeri lengyel kikötővárosban, Swinoujscévelmben lévő cseppfolyós terminált összekötő tranzitvezeték. Európa így kevésbé függne az orosz gáztól, és ezzel együtt az orosz politikától.
A krki terminál a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar piac számára jelentene alternatív beszerzési lehetőséget, de hozzájuk csatlakozhat Ukrajna is.
A terminált az ország vezető gáz- és árampiaci állami vállalatai (HEP, Plinacro) által alkotott projektcég (LNG Hravatska) hozza létre. A terminál körülbelül 331 100 négyzetmétert foglalna el. A földterület tulajdoni kérdéseit most tisztázzák a beruházók, a tengeri résszel nincs gondjuk, az az államé marad.
A horvát kabinet több finanszírozási lehetőséget is megvizsgált. Az egyik lehetőség, hogy stratégiai partnert keres Horvátország, olyat, aki befektetne a terminálba és így többségi tulajdonossá válna. A másik lehetőség, hogy az Európai Fejlesztési Bank és más kereskedelmi bankok meghitelezik az építést, a harmadik opció pedig a vissza nem térítendő EU-támogatások. Az építési munkálatok 2-4 évig tartanának, és az európai tervek szerint 2019-re léphet működésbe.
Lapértesülések szerint a földgáz beszerzésével kapcsolatban Horvátország tárgyalásokat folytat Katarral, és más amerikai és afrikai országokkal, továbbá olyan mediterrán térségbeli országokkal, amelyeknek már van létező cseppfolyósgáz-termináljuk, vagy építeni akarnak.
Magyarország - némi átalakítással - az Adria kőolajvezetéken juthat majd a cseppfolyósból légneműsített gázhoz.