A Szabadság téren áll egy olyan kínos izé. Van rajta felül egy szarkaszerű madár, amelyik ki akarja rúgni a labdát, amelyre ismeretlen okokból egy kettős keresztet eszkábáltak, egy ott álldogáló fickó kezéből.
Szerintem baromi ronda és giccses az egész – de nem szeretném ráerőltetni senkire a véleményemet. Szép is lenne, ha csak olyan szobrok lehetnének Pesten, amelyek nekem tetszenek. (Akkor mondjuk Varga Imre zseniális Károlyija is marad.) És persze az ijesztően giccses szobor hazug is – ez még nagyobb baj. De ide vezet, ha a szélsőjobbot jobbról akarjuk előzni.
Ráadásul, a több nyelven felvésett szöveg héberül, angolul és oroszul is kishibás darab. Néhány szóban ennyi bakit elkövetni igazán szép teljesítmény. Sebaj, talán majd egyszer kijavítják, ahogy gránitba vésett alaptörvény szövegét is fél óránként szokás átszabni. A kő tehát nem lesz akadály. Odamegy két ügyes kezű sírköves és megoldja.
Amúgy meg, van ennek hagyománya. A Szabadság téri izé alkotójának – bocs, a neve most hirtelen nem ugrik be – a mestere és lelkes támogatója Melocco Miklós Veszprémben egy szintén angyalos szárnyas alkotásnál Radnóti sorait cenzúrázta. A minden aerodinamikai ismeretünknek ellentmondóan nagydarab termetével együtt is repülni képes angyalszobor talpazatára felvésett Radnóti idézetben a „csecsszopók” szót kicserélte „csecsemők”-re, mert szerint a csecsszopó túlzottan szexuális töltetű.
Gábriel, aki egy poliglott, világlátott, nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, egyetemes lény, egyébként üzeni: szálljanak le már róla a kurzusművészek, és tanuljanak végre nyelveket. Abból bajuk nem lesz
Ceterum censeo: Orbánnak mennie kell.
