Az Alkotmánybíróság tegnapi döntésének fényében valóban kevéssé érthető, miért nem írta ki a köztársasági elnök a múlt héten az önkormányzati választást október 5-ére. Utólag tudhatjuk, fölösleges lehetett nem bízni benne, hogy a talárosok megint egyszer a kormánypártoknak kedvező döntést hoznak. Meglehet, azt akarta elkerülni Áder János, hogy a nemzeti gyásznap előtti éjszakán a győztesek túlzottan örömködjenek. Ezt már valószínűleg sosem tudjuk meg. Ám az életnek mostanában vannak ilyen rejtélyei, ezekhez hozzá kell szoknunk.
Az ugyanis egyáltalán nem meglepő, hogy az alkotmánybírák - a lehető legkisebb többséggel ugyan, de azért - keményen elutasították a parlament 57 ellenzéki képviselőjének beadványát. Még hogy sérülne a választójog egyenlőtlensége? Még hogy aránytalanságokat hordoznának a fővárosi választási rendszer új szabályai? Még hogy egy pillanatig is ellentétes lenne az alaptörvénnyel, amit a kétharmad megszavazott? A feltételezés is sértő.
Ha pedig ez túl kategórikus lenne, emlékezzünk csak vissza az Alkotmánybíróság elnökének egy 2012 elején adott interjújára. A Fidesz által támogatott új bírák megválasztása után Paczolay Péter elismerte, hogy a testület "teljesen új helyzetbe került". És még hozzátette: "Ebben a helyzetben az alkotmánybíráskodással szembeni elvárások sem lehetnek ugyanazok, mint feles többség esetén”. Aki ebből nem ért, az idézze fel azt is, hogy még előtte - a Fidesz-kormányzás kezdetén - egyszerre csak korlátozták az Alkotmánybíróság jogköreit, az idén áprilisban pedig a kétharmad megerősödött. Ha a kormánypárt emberei ott ülnek a testületben - márpedig ott ülnek - és egyébként is azt csinálnak, amit akarnak, akkor miért éppen a talárosok akarnának, mernének, vagy tudnának szembeszállni az orbáni akarattal.
Tehát előre meg lehetett jósolni - vagy ami ennél több: borítékolni lehetett -, hogy a bírák nem tesznek keresztbe az új rendszernek. Netán nekik is kezükbe került egy fővárosi, 16. kerületi szórólap (lehet persze, hogy másutt is van hasonló), amely október 5-ére választásra hívja a polgárokat. Bizonyára sok példányban kinyomtatták, hogy mely napon lesz az önkormányzati választás. Nekik aztán nem volt kérdéses, hogy mit mond Áder, mit döntenek a bírák, hiszen a kedves vezető már korábban jelezte, október első hétvégéjén szólítaná urnákhoz a polgárokat. Márpedig az ő szava szent, aligha merészel neki ellentmondani bárki is.
A köztársasági elnök azonban fütyült a legfőbb akaratra - nem úgy, mint az Alkotmánybíróság. Az a legkisebb baj, hogy egy csomó szórólapot most ki kell dobni. De még mindig kérdéses, mi oka volt Ádernek, hogy ne írja ki a választást.
És ezek után hogyan tovább?
