Sokakban élt az az illúzió, hogy a Fidesz kétharmadának prolongálása után a minden féket és ellensúlyt elvető jobbközép kormányzat eddigi, sajnálatos módon sikeres kommunikációja mentes lesz a harcias retorikától. Akik ebben hittek, csalódni voltak kénytelenek. Pedig joggal bízhattak a szelíd, gyomorbajos főkönyvelőre emlékeztető Varga Mihály által miniszteri meghallgatásakor elmondottakra: nyugodt, kiszámítható környezetet ígért a következő négy esztendőre.
Ezek után bombaként robbant a nemzetgazdasági miniszternek az a tegnapi kijelentése, amely így szólt: "Csapataink harcban állnak." Most tekintsünk el attól, hogy Magyarország mártír miniszterelnökének 1956. november 4-i kétségbeesett rádiószózatát párhuzamba vonni a brüsszeli elmarasztalások kétségbeesett kivédésével enyhén szólva ízléstelen.
Azon se akadjunk fenn, hogy a deviza-hiteladósok problémáját csupán egyfajta tünetegyüttesnek tekinti a miniszter, amelyet kezelni kell. Olyan szindrómának, amelyről szívesen handabandázik a kormány, megoldani azonban képtelen. Kézzel fogható jele ennek, hogy nem tudták egyetlen törvénybe foglalni elképzeléseiket, amire csak csekély magyarázat lehet, hogy a Kúria jogegységi döntését ravasz módon úgy fogalmazta meg: a pénzintézeteknek kell bizonyítaniuk, hogy az ügyfelekkel kötött hitelszerződéseik "tisztességesek."
A fő kérdés az, hogy megfelel-e ezeknek a kívánalmaknak egy olyan szerződés, amely nem tesz mást, mint az adott időszakban éppen hatályos jogszabályokból citál? Ha igen - amiben a jogbiztonság érdekében érdemes reménykedni -, akkor a pénzintézetek, amelyek mindegyike a bírósághoz fordul igaza védelmében, halványan reménykedhetnek. Ha azonban nemleges az ítélet, az esetben a devizahitelesek előtt szabad a pálya, pénzt kaphatnak, mégpedig visszamenőleg is.
A kormány belátta, hogy - nem először - eltaktikázta magát. Varga Mihály is elkönyvelhette magának, az őszi választások előtt semmiképpen nem jutnak a devizahitelesek pénzükhöz. Így már nem sürgős az ügyfelek megmentése, hiszen az ezt követő választási kampány beláthatatlan, ködös messzeségben van. A miniszter is kivár a forintosítási jogszabály megalkotásával, amit november-decembernél előbbre maga sem ígér. Vagyis a forintra váltás legkorábbi időpontja 2015 eleje lett. Ha időben megszületik a jogszabály, amelyben a miniszter sem teljesen bizonyos.
A következő félév sűrű lesz a devizahitelfronton. A bankok felkészülhetnek - a bírósági ítélek függvényében - esetleg rájuk váró tőkevesztésre. Az ügyfelek arra, hogy továbbra is fizetniük kell a magas tőkerészletet, miközben a kamatok nem emelkednek, kilakoltatások sem lesznek. A hitelezők pedig elgondolkodhatnak azon, hogy megvédi-e valaha egy kormány az ő érdekeiket is.
