Az átmeneti egyezmény ugyanis vasárnap járt le. Az új időpont november 24. Carherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint szeptemberben folytatják a tárgyalásokat, s a lehető legkorábban megpróbálnak megállapodásra jutni. Mint mondta, jelentős előrelépéseket tettek eddig is, de a kulcskérdésekben még komoly nézetkülönbségek maradtak.
John Kerry amerikai külügyminiszter szerint „a diplomáciához időre van szükség”. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy a megegyezés továbbra is lehetséges. Óva intette ugyanakkor Teheránt attól, hogy az időt húzza. Washingtoni források már szerdán azt közölték, hogy Barack Obama elnök hajlik a bécsi nukleáris tárgyalások meghosszabbítására.
Az amerikai elnöki hivatal szóvivője dicsérettel illette Teheránt „pozitív hozzáállása” miatt. John Earnest ugyanakkor hozzátette, akadnak azonban még „lyukak”, amelyek nehezítik a megegyezést. A legnagyobb ellentét a tárgyalófelek között annak kapcsán alakult ki, mennyi legyen az urándúsítás mértéke. Teherán ragaszkodik az urándúsítás jogához arra hivatkozván, hogy az atomenergia békés célú felhasználása a világ bármely országa számára engedélyezett.
Fontos kérdés, hány urándúsító centrifugát működtethet Teherán. Jelenleg tízezret használnak a 19 ezerből. A perzsa állam minél többet megtartana.Irántól azt várnák, hogy ne állítson elő katonai felhasználásra alkalmas, 20 százalékosra dúsított uránt, ne lépje túl az 5 százalékos dúsítási határt. Hírek szerint Ali Hamenei vallási vezető komoly nyomás alá helyezte az iráni tárgyaló küldöttséget.
A tavaly novemberi ideiglenes megállapodás nyomán Irán leállította a 20 százalékosra történt urándúsítást, meglévő 20 százalékos uránkészleteit pedig visszahígította az előírásoknak megfelelő 5 százalékosra. Emellett gyakoriakká váltak az ellenőrzések az iráni nukleáris létesítményekben. Ha végül megállapodásra jutnának a felek, felfüggesztenék az Irán ellen érvényben lévő büntetőintézkedéseket.