Megszüntette a felsőoktatási törvény hallgatói szerződésre vonatkozó részének vizsgálatát az Alkotmánybíróság (Ab), vagyis a testület szerint nincs alkotmányos akadálya a diplomások röghöz kötésének. Az időközben "hallgatói nyilatkozattá" átkeresztelt dokumentumot az összes államilag finanszírozott képzésre felvételt nyert hallgatónak alá kell írnia. Ebben vállalja: végzettsége megszerzése után a képzési idejének megfelelő ideig Magyarországon vállal munkát vagy folytat vállalkozást. Ennek elmulasztása esetén a képzés teljes díját vissza kell fizetniük az államnak. Arra azonban nem tér ki a jogszabály, hogyan lehet behajtani egy tartósan külföldön dolgozó, tartózkodó - esetleg a külföldi ország állampolgárságát felvevő - személytől a képzési díjat. Ráadásul a törvény azt sem írja elő, hogy a diplomásnak a végzettségének megfelelő munkát kellene biztosítani és a magyar államot sem kötelezi ennek elősegítésére, például a munkáltatónak nyújtandó kedvezményekkel. Vagyis a "visszautasíthatatlan ajánlat" nem igazán csábító például egy végzett orvos vagy mérnök számára, aki az itthoni bér sokszorosát kereshet meg külföldön ugyanazzal a munkával.
Az életszerűtlen szabályozást először a 2011-ben elfogadott felsőoktatási törvényben rögzítették a kormánypártok. A kormányrendeletbe foglalt akkori változat még a képzési idő kétszeresének megfelelő munkavállalási kötelezettséget írt elő, a végzést követő húsz éven belül. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) 2012 februárjában fordult az alapvető jogok akkori országgyűlési biztosához, Szabó Mátéhoz, hogy az ombudsman kérjen utólagos normakontrollt az Ab-től. Ezt a biztos márciusban meg is tette, indoklása szerint a hallgatói szerződés megkötésekor az állam és a hallgató nincs azonos helyzetben, így a szerződés nem lehet önkéntes a hallgató részéről. A diplomásnak ugyanis kötelező itthon munkát vállalnia, ha nincs olyan anyagi helyzetben, hogy kifizesse képzése költségeit, az államnak viszont csak "törekednie" kell arra, hogy a diplomásnak munkát biztosítson. Ezen kívül Szabó Máté úgy érvelt: a szerződés sérti a foglalkozás szabad megválasztásának alapjogát, valamint a munkaerő szabad áramlásának európai uniós alapelvét is. Utóbbi miatt azonban az Európai Bizottság nem indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert a testület álláspontja szerint "arányosan, megfelelő indokok mellett korlátozhatók az alapelvek".
Az ombudsman érvelése ellenére az Ab nem tartalmi, hanem formai indoklással semmisítette meg 2012 nyarán a röghöz kötés részletszabályait tartalmazó kormányrendeletet, vagyis magát a törvényt érintetlenül hagyta. Az Ab megállapította, hogy a hallgatói szerződés részletszabályait rendelet helyett törvényben kell rögzíteni. Ezt még 2012 szeptemberében meg is tette az Országgyűlés kormánypárti többsége, ami miatt Szabó Máté ismét az Ab-hoz fordult. Csakhogy 2013 márciusában a röghöz kötés lehetősége - épp az alkotmánybírósági beadványokat kivédendő - az alaptörvény újabb módosításába is bekerült. Eszerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Ezért utasíthatta el most az alaptörvényre hivatkozva az Ab az ombudsman indítványát. Indoklásuk szerint "az alaptörvény, majd pedig a felsőoktatási törvény módosítása egyrészt rendezte, másrészt teljes mértékben átalakította az indítványban kifogásolt kérdések alkotmányjogi megítélését".
Az Ab-döntéstől függetlenül lesz okuk az ünneplésre azoknak, akik az akár félévente több százezer forintba kerülő önköltséges képzés helyett elérik a kiválasztott állami ösztöndíjas képzések felvételi ponthatárait. Ezeket július 24-én, jövő csütörtökön hozzák majd nyilvánosságra. A legnépszerűbb 16 szak - például jogász, közgazdász, kommunikáció - ponthatárait azonban az előző évhez hasonlóan már előre meghatározta a kormány. Tavaly azonban egyes szakokon utólag lejjebb kellett vinni a ponthatárokat, mert túl kevés hallgatót vettek fel az adott szakokra. Az eduline.hu kérdésére viszont a felsőoktatási államtitkárság cáfolta, hogy idén is lenne ilyen lehetőség.
Jövőre és azután tovább nőnek a minimális felvételi ponthatárok. Az alap- és osztatlan szakokon jelenleg 260 az alsó limit, a felsőoktatási szakképzéseken 220. Ez 2015-ben 280-ra és 240-re, 2016-ban pedig 300-ra, és 260-ra emelkedik. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy mennyire szűkül a képzési kínálat, azaz a felsőoktatás költségvetési támogatásától függően hány egyetem és főiskola szűnik meg, olvad össze vagy indít kevesebb szakot.