Hiszékenyről a Magyar Nemzet azt írta, hogy június végén, visszamenőleges, május 31-i hatállyal váratlanul lemondott alpolgármesteri és önkormányzati képviselői megbízatásáról. Az áprilisi országgyűlési választáson egyéni mandátumot szerzett képviselő az összeférhetetlenségi szabályok értelmében októberig megtarthatta volna korábbi tisztségeit. A lap szerint a döntés nem független a korrupciós ügyben folytatott nyomozástól, amelynek során Polt Péter a múlt héten kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Harrach Tamás, a XIII. kerületi Fidesz választókerületi elnöke a lapnak azt mondta, kizárt, hogy Hiszékeny ne tudott volna az angyalföldi vesztegetési ügyben zajló büntetőeljárásról a LÜ múlt csütörtöki bejelentése előtt. Harrach az önkormányzatot érintő nyomozásról még márciusban a képviselő-testület szocialista tagjaitól értesült.
A mentelmi jog felfüggesztését vesztegetés és más bűncselekmények miatt kérte az Országgyűléstől a legfőbb ügyész. Közölték, a megalapozott gyanú szerint Hiszékeny 2013 januárjában még alpolgármesterként közvetítő útján ötmillió forintot kért egy üzlethelyiség bérleti jogának odaítéléséért, a pénz átadására azonban nem került sor. Polt indítványát követően a szocialista politikus bejelentette, hogy önként lemond mentelmi jogáról, mert tisztázni akarja, hogy soha senkitől nem fogadott el korrupciós pénzt, a történteket pedig az önkormányzati választási kampány részének nevezte.
Az országgyűlési törvény értelmében szabálysértés esetén bármelyik képviselő lemondhat saját mentelmi jogáról, azonban súlyosabb bűncselekményeknél az ügyészség indítványáról először a mentelmi bizottságnak, majd a parlamentnek is szavaznia kell. A bizottságnak 30 napja van arra, hogy eldöntse, javasolja-e az Országgyűlésnek a mentelmi jog felfüggesztését, ám ez a határidő akkor kezdődik, amikor ősszel napirendre veszi a bizottság a kérdést, így a Ház a - várhatóan október 5-én rendezendő - önkormányzati választásokig is elodázhatja a döntést, Hiszékeny pedig addig érdemben nem tud védekezni.