Megírtuk: a parlament június 10-én kormánypárti képviselők javaslatára és szavazataival fogadta el azt a törvénymódosítást, amely alapján az önkormányzati választás után átalakul a fővárosi közgyűlés, amelynek ezentúl a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja. Június 24-én szocialista, LMP-s, jobbikos és független országgyűlési képviselők, összesen 57-en fordultak az Ab-hez, kérve a módosítás megsemmisítését. Az összellenzéki beadvány emlékeztetett: a jogszabály-módosítás négy hónappal az idei önkormányzati választás előtt alapvetően átalakítja a fővárosi közgyűlés és a kerületi polgármesterek választására vonatkozó eljárást, holott egy 2005-ös Ab-határozat szerint a választás előtt rövid idővel már nem lehet változtatni a szabályokon. Ráadásul a módosítás egyértelműen a Fidesznek kedvez, hiszen a kormánypárt polgármester-jelöltjei hagyományosan erősek a fővárosi kerületekben, míg a közgyűlés mindenkori összetételét meghatározó, tisztán listás - s közvetlen - voksolás rendre más eredményeket hoz. Ennek már csak azért is jelentősége van, mert az alaptörvény szerint a budapesti közgyűlés tagjait a város lakói közvetlenül választják, most viszont valójában nem lesz ilyen voksolás, mert a fővárosi közgyűlés kialakításának alapját a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatok képezik majd - hívták fel a figyelmet.
Miután a fővárosi közgyűlés tagjainak választása során az egyes - eltérő lélekszámú - kerületek választópolgárainak szavazata különböző súllyal esik latba, az indítvány kitért arra is, hogy sérül az alaptörvény választójog egyenlőségét rögzítő rendelkezése, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Az alkotmányos kifogást benyújtók emlékeztettek arra is: a személyes adatok védelméhez való joggal ellentétes az a rendelkezés, amely szerint a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást.
