Budai Gyula 2010. júliusában egy sajtótájékoztatón arról beszélt: a sukorói telekcsere ügyében dokumentumok igazolják, hogy Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc hamisan tanúskodott az ügyészségen. Az érintettek azonnal pert indítottak, mely csak a napokban zárult le jogerősen. Budainak jó hírnév és becsület megsértése miatt 300 ezer forintot kell fizetnie Bajnainak, amit a volt miniszterelnök közhasznú tevékenység támogatására fordít. Emellett Budainak egy külön, erre a célra szervezett sajtótájékoztatón bocsánatot kell kérnie szavaiért.
Míg azonban a pénzbírság behajtható - erre a bírósági végrehajtónak adminisztratív lehetőségei vannak -, addig a szóbeli bocsánatkérés kikényszerítése jogi eszközökkel szinte lehetetlen. Budai Gyula tehát nyugodtan megteheti, hogy a jogerős ítélettel szemben nem hív össze sajtótájékoztatót, hogy beismerje hazugságát.
Mit tehet a jog hasonló esetekben? - kérdeztük Magyar György ügyvédet. A jogász szerint elvileg kényszerintézkedés foganatosítható az elmarasztalttal szemben. Ha nem hív össze - az ítéletben rögzített - sajtótájékoztatót, végrehajtási bírsággal sújtható. Magyar hozzátette, ismernie kellene az írásba foglalt ítéletet, hogy pontos véleményt mondhasson.
Jogászok szerint a bíróság alapvetően a törvénytisztelő, jogkövető magatartást vélelmezi. Arra nem alapozható egy ítélet, hogy valaki törvényen kívül (felül) állónak képzeli magát. A sajtó helyreigazítási perek esetében szinte sohasem fordul elő, hogy a vesztes fél nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak. Még akkor sem, ha ennek kikényszerítése is bonyodalmas végrehajtási feladat. Más a helyzet a szóbeli elégtétel adásával kapcsolatban.
A végrehajtási törvényben alapelv a fokozatosság, adott esetben a bíró által meghatározott módon kell az ítéletet foganatosítani. Akár karhatalmi - vagyis rendőri - segítséget is kérhet a végrehajtó, ámbár kétséges, hogy ilyen esetben milyen eredménnyel. Magyar György azt sem tartja kizárhatónak, hogy legvégső esetben a végrehajtó hívja össze a megítélt sajtótájékoztatót, ahol a kötelezett vagy megjelenik vagy nem, de az ítélet elmondására nem kényszeríthető. Az ügyvéd azonban ezt nem tanácsolja az elmarasztaltnak, egyfelől, mert jóval nagyobb szégyenbe keveredik, másfelől pedig magatartásának üzenete "borzalmas" lenne a jogállamiság számára.
Az ügyvéd szerint a visszatérően kiszabott bírság elegendő lehet a sajtótájékoztató kikényszerítésére - ahol persze ki tudja, mit mond majd még.