Hullámvasúton ül az infláció, igaz az év további részében is javarészt a negatív tartományban mozog. Úgy tetszik lehet támaszkodni a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) idei második félévi negyedéves inflációs jelentésétől készített rövid távú prognózisaira. A legutóbbi jelentésükben már előre jelezték, hogy az árak júniusban - 12 hónapra visszatekintve - 0,3 százalékkal csökkennek, az előző hónaphoz képest viszont 0,1 százalékkal növekednek. A jóslatot a KSH tegnapi számai igazolták. (Ugyanakkor a nagy londoni bankházak előrejelzéseiben mínusz 0,1 - mínusz 0,2 százalék szerepelt.) Ha továbbra is ilyen pontosan beválik az MNB inflációs prognózisa, akkor júliusban 0,1 százalékkal mérséklődik még az az árszínvonal, augusztusban pedig egy nagyon kis mértékben ismét visszakerülünk az infláció világába, akkor 0,1 százalékos lesz az árindex változás. Ezt követően érdekes fordulat állhat be, ugyanis szeptemberben újból deflációra lehet számítani, mégpedig 0,4 százalékosra, ilyen mértékű javulásra Magyarországon még soha nem volt példa. Ennek oka nyilvánvaló, a kormány ebben a hónapban hajtja végre az 5,7 százalékos villamosenergia-árcsökkentést, bár ennek hatása majd csak egy hónap múlva fog érvényesülni, amikor az októberi számlákat ki kell fizetni. A november sem lesz azonban a szokásos, ugyanis ekkor esik ki a bázisból az egy évvel korábbi 11,1 százalékos rezsicsökkentések hatása, vagyis az infláció ismét növekedhet, még ha nagyon kis mértékben is. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint is hullámzó árszínvonalra számíthatunk, a szakember júliusban nulla, esetleg negatív, augusztusban pozitív, majd szeptemberben ismét negatív árindexet prognosztizál. Emlékeztetett arra, hogy tavaly szeptemberre esett a dohánytermékek drágulása.
Az évet - Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary Zrt. vezető elemzője számításai szerint -, 1,4 százalékos árszínvonal növekedéssel zárhatjuk. A jövő esztendő egyértelműen az áremelkedések jegyében fog eltelni, 2015-ben a jegybank átlagosan 2,5 százalékos inflációra számít.
A jegybank előrejelzéseiből kiindulva a monetáris politika változtatására aligha számíthatunk, az MNB nem is látja szükségesnek. Ebből a szempontból kedvező, hogy sem a háztartások, sem a vállalatok inflációs várakozásai nem jelentősek. Ezzel kapcsolatban Balatoni András megjegyezte, hogy deflációs veszély továbbra sincs, mert a szélsőséges áringadozású termékcsoportokat és a szabályozott árakat kiszűrő maginfláció a májusi értéknél 0,1 százalékponttal magasabb 2,6 százalékos volt, ami megfelel a jegybank céljainak.