A hajóról magáról kiderült, hogy, míg az előző két hajó más-más felhasználásra készült hajók reciklálásából jött létre, a Rainbow III-t már egyenesen a Greenpeace számára tervezték. A hajó minden tekintetben “ zöld”: nem fogyaszt fosszilis üzemanyagot, 1200 négyzetméteres vitorlázatán kívül hibrid motorja van. A hajó abszolút fenntartható, reciklálják a vizet és szelektálják a hulladékot. Ugyanakkor kényelmes is azok számára, akik hónapokig élnek rajta. A hajó legénysége 16 főből áll, de a “ szivárvány-harcosok” összesen 160-an vannak és váltják egymást.
Az aktivisták a világ minden részéből kerülnek oda,de mindnek ugyanaz a szenvedélye: a tenger és a környezetvédelem. Rövidebb - hosszabb időt töltenek a hajón, van aki 6-8 hónapot, van, aki csak hármat.
Az aktivisták a “ civil” életben a legkülönbözőbb foglalkozások szakemberei. Van, aki, például, modell. És van olyan is, akit a szakértelme éppen a hajóhoz köt. A távírásznak rádiótávírász diplomája van, igaz, most modern történelmet tanul. Van, aki “ előéletében” matróz volt,de most arra készül, hogy első tiszt lehessen, talán egy RB parancsnoka.
Addig is, meghatározott szabályok szerint élik napjaikat a Rainbow-on. Felváltva végzik el a napi feladatokat a takarítástól, a főzésig. Szívesen vállalják,de elemükben akkor vannak, amikor igazi munkájukat végzik, amikor vadászatra indulnak olyan emberi hibák ellen, amelyek tönkreteszik Földünket. Olaszországi útjuk első állomásán, La Speziában az erőmű környékén terjedő, korommal teli levegő mutatta, hogy kiállásukra nagy szükség van. Bár hivatalosan nem fogadták szívesen demonstrációjukat, magánemberként a rendőr is, elmondta nekik, hogy amióta idehelyezték, nincs rendben az egészsége. Atrocitás ezúttal nem történt, a “ szivárványharcosok” megúszták egy igazoltatással.
