Balog Zoltán szerint a Balassi Intézet és a magyar külügyi diplomácia offenzívában van, új külképviseletek nyílnak, és például az átalakítások nyomán a tallinni magyar intézetre a korábbinál is komolyabb szerep hárul majd. Emelkedhet a magyar kulturális diplomácia költségvetése, és a forrásokat egységesítik. Nem változik az a gyakorlat, hogy az intézetek programjaik egy részét a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül finanszírozzák.
Mint ismeretes a Balassi Intézethez tartozó - ma már 23 - külföldi kulturális intézet a második Orbán-kormányig a kulturális tárcához tartozott. A kormány megalakulása után azonban a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi tárcához kerültek.
Úgy tűnik a KIM szétesése után sem volt elég ereje a kulturális területnek, hogy visszaszerezze az intézeteket, hiszen Navracsicsnak sikerült a külügyminisztériumhoz átvinni azokat. Egyébként világszerte nem egyedülálló, hogy a külügyeket irányító tárca felügyeli a kulturális intézeteket.
Hatos Pál főigazgató a Balassi Intézet öt fő célkitűzéséről beszélt: a kulturális progresszióról, kulturális örökségünk védelméről, a magyar nyelvi kultúra ápolásáról, a mobilitásról, valamint a kapcsolatépítésről, és ismertette az elmúlt időszak ezeket szolgáló eredményeit. Mint mondta, a célkitűzésekhez a Balassi Intézet egységes országképe párosul.
A progresszió témakörében megemlítette a berlini Cinema Total sikerét, a pekingi magyar intézet megnyitását a Design Terminál brandjével. A kulturális örökség ápolásáról szólva Hatos Pál hangsúlyozta, hogy tavaly nagy sikerrel, 1,1 millió látogató mellett zajlott le Washingtonban a Smithsonian Folklife Festival, a világ legnagyobb népművészeti fesztiválja, amelynek díszvendége volt Magyarország.
Hatos Pál szerint ez a siker az amerikai magyar közösségekre, valamint a magyar-amerikai kapcsolatokra egyaránt erősítő hatással van.
