Már Orbán Viktor is megígérte, akkor bizonyosan úgy lesz: a jövő évtől elvonják a 150 ezer euró (a jelenleg nagyjából 45 millió forint) feletti földalapú támogatást a nagygazdaságoktól. A miniszterelnök a hétvégi gödöllői Magosz tisztújító gyűlésen tette a bejelentést, megerősítve, hogy a kormány kiemelten és gyors iramban tárgyalja az ügyet, mert augusztusban az erről szóló magyar igényt el kell küldeni Brüsszelbe. Eredetileg az ötlet a jószerivel már minden unióból érkező forrás felett rendelékező Lázár János miniszterelnökséget vezető minisztertől származik, aki az így elvont pénzt a vidékfejlesztési célokra költené, elsősorban állattartó és kertészettel foglalkozó kis és közepes gazdálkodókat támogatna. A pénzvisszatartás becslések szerint 450-500, legföljebb 3 ezer hektáron gazdálkodó középvállalkozást és mintegy 15, ezt a méretet meghaladó nagybirtokokat érinthetne 2015-től, az új uniós agrár-pénzügyi ciklus első évétől.
Számítások alapján nagyjából 150 ezer hektár után nem kapnának földalapú támogatást az érintettek, és mai árfolyamon számolva mintegy 103 milliárd forinttal lennének "szegényebbek" a hazai mezőgazdaság termelésének több mint 25 százalékát adó, 40-50 ezer embert foglalkoztató, a sertés és szarvasmarha állomány döntő többségét tartó agrárgazdaságok. Az uniós szabály úgy szól, hogy a 150 ezer eurós közvetlen földalapú támogatás feletti részt legalább 5 százalékkal csökkenteni kell. A nemzeti kormányoknak azonban lehetőségük van az elvont támogatás összegét a bérköltségekkel mérsékelni. Ha ezt az utat választaná hétfői, illetve információink szerint esetleg szerdai egyeztetésén a kormány, akkor nem igazán lenne kárvallottja a változásnak, hiszen a ezek a költségek nagyjából lefedik a támogatást, de inkább magasabbak annál.
Tavaly decemberben a kormány még úgy határozott, hogy csak az 5 százalékot vonja el, s lehetővé teszi a munkabér kompenzációt. Lázár János idei országgyűlési bizottsági meghallgatásán azonban közölte, a támogatások 80 százalékát a termelők 20 százaléka kapja meg, s ez tűrhetetlen, a nagyoktól el kell venni a 150 ezer euró feletti összeget - idézte fel az előzményeket Máhr András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese emlékeztetett arra is, hogy a miniszter az agrárkamara javaslataként vezette elő az ötletét. A kamara azonban a napokban gyakorlatilag megcáfolta, hogy ő lenne az értelmi szerző. Érthető, hiszen a Fidesz-közelinek elkönyvelt szervezet sok tagja, szintén a kormánytól nem túl távol álló nagybirtokos is kárvallottja lehet a Lázár-effektusnak.
Máhr megjegyezte, 1040 hektár fölött gyakorlatilag egyetlen eurócentet sem kaphatna a gazdálkodó a Lázár-féle tiltással. Ezzel elsősorban az állattartó telepeket lehet tönkre tenni, megszüntetve az export árualapot. Egyebek mellett azért, mert a támogatás elvonási tünetei között szerepel majd, hogy az érintett gazdaságok kénytelenek lesznek visszafejleszteni a gazdaságukat, vis majorra hivatkozva felbontják bérelt földekre kötött szerződéseiket. A dominóelv alapján ez tovább gördül a 2 millió földtulajdonos jelentős részére, akik jelenleg adómentesen kapják a bérleti díjat és sokaknak ez a jövedelemkiegészítés létfontosságú. Új bérlő pedig már csak regisztrált földműves lehet, közülük becslések szerint legföljebb 20-30 ezer lesz, aki képes majd földet venni, bérelni.
A közepes és nagy agrárcégek rengeteg kis- és családi gazdaság földjét művelik, de ha leépítik a létszámot, technikát, akkor a kormányzati propaganda szerint támogatni szándékozott kis és családi gazdaságok is bajba kerülnek. A földalapú támogatás elvont részét egyébként csak vidékfejlesztési célokra, beruházásokra lehet fordítani. A hivatalosan megfogalmazott kis- és családi állattartó vállalkozások az agrárszakemberek egybehangzó véleménye szerint már csak legföljebb mutatóba akadnak. A tejtermelés 250-300 szakosított telepen történik, a sertéstartás 70 százaléka 350-400 telepen található. A kertészeti beruházások pedig olyan összeget emésztenek föl, hogy a kicsik akkor sem képesek azt kifizetni, ha 40 százalékos a támogatást kapnának hozzá. Egy egy hektáros üvegház-telep létesítése százmilliós tétel, de az öntözés kiépítése sem olcsó. Márh úgy vélte, ha a 150 ezer euró feletti támogatást teljes egészében elveszik a gazdaságoktól, tízezres nagyságrendben szűnhetnek meg munkahelyek és a vidék népességmegtartó erejéről sem lehet majd beszélni. A szakember ezért rossz ötletnek tartja a teljes elvonást, ami nem építeni, hanem rombolni fogja a vidéket.
Gőgös Zoltán szocialista agrárpolitikus is úgy vélte, lehet vidéket fejleszteni, szépíteni a településeket, utakat építeni, legföljebb nem lesz kinek, mert elvándorolnak az emberek. Nem a vidékfejlesztés ellen vagyok, csak azt nem az agrártámogatások rovására kellene megoldani, hanem a fejlesztési forrásokból a régi tsz-melléküzemágakhoz hasonló termelő, szolgáltató vállalkozásokat kellene támogatni - javasolta Gőgös. A közepes és nagygazdaságok kettős présbe kerülnek, hiszen adminisztratív eszközökkel mesterségesen korlátozzák a birtokméretet és még a támogatás egy jelentős részét is elvennék - figyelmeztetett a szocialista szakpolitikus. A "keménykedő" politikusok azt is elfelejtik, hogy sok gazdaság jelentős uniós forrásokat fölhasználva vágott bele jelentős fejlesztésekbe, s ha nem tudják betartani a szerződést, vissza kell valakinek fizetni a támogatást. Az a valaki pedig végső soron az adófizető lesz.
A szakember tudomása szerint annyiban már felpuhult a támogatás-elvonás tervezete, hogy a kormány elfogadhat egy olyan szabályt is, hogy 1200, illetve állattartók, vetőmagtermelők esetében 1800 hektárig beszámíthatják a bérköltségeket, de a gondot ez sem oldaná meg. Azok, akik drasztikusan akarják "megvágni" a földalapú támogatásokat, talán azt nem értik, hogy a támogatás azt a jövedelemkiesést kompenzálja, amit az alacsonyan tartott európai árak okoznak a gazdáknak, mert Brüsszel így akarja ösztönözni a fogyasztást. A támogatással akarják elérni azt a célt is, hogy a termelők folytassák a gazdálkodást és az emberek ne hagyják el a vidéket.
