Azt elismerte: "kétségtelen, hogy a Főgáz Zrt. energiaszolgáltató cég többségi részvényeit eladják az államnak". Ez tény, hiszen a közgyűlés hétfőn jóváhagyta, hogy a Főgázban meglévő fővárosi többségi tulajdont 41,8 milliárd forintért megvásárolja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., miután az év elején a közszolgáltató cég kisebbségi részvénycsomagja a német tulajdonostól már az állami Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-hez került.
Tarlós a műsorban azt állította, jelenleg nem tud arról, hogy a BKV-n és a Főgázon kívül más közszolgáltató cégeket is "elvinnének". Pedig a minap a Magyar Nemzet a fejlesztési tárcára hivatkozva írta meg, hogy a Főgáz után két újabb fővárosi tulajdonú céget államosíthat a kormány.
A minisztérium közlése szerint állami kézbe kerülhet a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) is. Megírtuk: az FKF teljesen önkormányzati tulajdonú, az FCSM-ben pedig többségi tulajdonos Budapest, de a csatornázási cég 25 százalékát a német Berlinwasser Holding AG és a francia Veolia Environnement S.A. birtokolja.
A főpolgármester jelezte: "mindent meg fogok tenni azért, hogy a közszolgáltatások túlnyomó többsége a városnál maradjon", ugyanis - magyarázta - nem szeretné megbontani Budapest közszolgáltatási egységét.
Könnyen lehet azonban, hogy - mint az FCSM és az FKF példája bizonyítja - a kormánynak más tervei vannak, és ezekbe nem feltétlenül avatja be a főpolgármestert. Nemrég beszámoltunk arról, hogy információink szerint már el is készült a BKV és más önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégek állami tulajdonba vételét célzó jogszabály, amellyel főként a stratégiai cégek feletti befolyásszerzés lehet a kormány fő célja.
Úgy tudjuk, az előterjesztést az önkormányzati választás után, az őszi ülésszakban nyújthatják be. Értesüléseink szerint tevékenységi körtől függetlenül minden, közszolgáltatásnak minősülő feladatot ellátó önkormányzati cég "állami tulajdonba vétele" lehetővé válna, mondván: a nonprofit közszolgáltatás működtetése állami feladat. Ez a BKV-tól a debreceni távhőcégen át a miskolci vízműig sokmindent érinthet.
Ami a Főgáz maradékának eladását illeti, Tarlós nem beszélt arról, hogy éppen 5 éve, ellenzékben a fővárosi Fidesz-KDNP - élén Tarlóssal - még hallani sem akart a "családi ezüst" kiárusításáról, pedig akkoriban a városvezetés reményei nem voltak túlzóak az akár 100-120 milliárdos vételárra sem.
A Fidesz akkor majdnem népszavazást is indítottak a lépés ellen, és azzal érveltek, hogy a privatizáció ideje lejárt - igaz, ez most nem is magánosítás, hanem államosítás. Arra is hivatkoztak, hogy szükség van a Főgáz éves szinten jelentős, többmilliárdos osztalékára.
Utóbbi azonban az Orbán-kormány rezsiharcának káros "mellékhatásaként" azóta szinte teljesen elolvadt. Ráadásul a 41,8 milliárdos ár alig több annál a 41 milliárdnál, amennyit az állam a kisebbségi tulajdonrészért fizetett, miközben a két csomag "eszmei" értéke az irányítást biztosító törzsrészvények miatt erősen eltérő.
A Főgáz kapcsán ugyanakkor Tarlós elmondta, hogy a vételárat szabadon felhasználhatják, és ebből egyrészt megkezdik a 3-as metró felújítását. Mivel a szerelvények felújítását - ez önmagában több tízmilliárd forint is lehet - a város önerejéből is meg tudja oldani, az alagút és a pálya felújítására kell forrást találni.
A sínszálak felújítását elkezdték, tavaly 16 kilométernyi sínszálat újítottak fel, a nyáron további 16 kilométernyit cserélnek ki.
Megírtuk: elképzelhető, hogy a 3-as metró nagyságrendileg 100 milliárd forintba kerülő, egyre sürgetőbb felújításának - és esetleg a további 60-80 milliárdos járműcserének - hiányzó költségét orosz hitelből fedeznék. A gondot tetézi, hogy ha huzamosabb időre üzemszünetet kell elrendelni a naponta félmillió embert szállító metróvonalon, egész Budapest megbénul, hiszen nincs is annyi pótlóbusz, amennyi felvenné ezt az utaskapacitást.
A főpolgármester beszélt arról is, hogy a "Tarlós-Lázár háború kicsit színházi alakítás a sajtóban". Mint mondta, nem olyan a viszonyuk, amilyen esetleg a sajtóból kiolvasható. Ez egy természetes vita, nekem a városért, neki elsősorban a vidékért kell küzdeni - tette hozzá.
Az önkormányzati választási rendszer átalakításáról - amelynek ügyében a fővárosi ellenzék a múlt héten rendkívüli közgyűlést kezdeményezett, de az a Fidesz-KDNP távolmaradása miatt meghiúsult - elmondta, el kell kerülni, hogy a közgyűlésbe jutó kerületi polgármesterek érdekellentétbe kerüljenek. "Itt lesz nekem döntő szerepem" - jelentette ki.
Az új mandátumszámítási szabályoknak az alaptörvény-ellenességet is felvető súlyos aránytalanságáról ugyanakkor nem beszélt. Megjegyezte viszont: örül neki, hogy György István főpolgármester-helyettes fővárosi kormányhivatal élére kerül, és nem számít vele konfliktusra.