A leleplező portál főnökét még 2010-ben jelentette fel két svéd nő nemi erőszak miatt. Stockholm 2012-ben kérte a Nagy-Britanniába menekült Assange kiadatását, az ausztrál férfi akkor kért menedékjogot Ecuador londoni nagykövetségén. Azóta ez az első jogi lépés az ügyben.
Assange védői nemrégiben kérték, hogy betekinthessenek a periratokba, a svéd ügyészség ezt azonban megtagadta. A védőügyvédek elsősorban azokat az e-mail üzeneteket akarták látni, amelyeket a két sértett küldött. Marianne Ny és Ingred Isgren, a vádat képviselő két ügyész továbbra sem hajlandó elutazni Londonba, ragaszkodnak ahhoz, hogy Svédországban hallgassák meg a Wikileaks főnökét, noha még svéd politikusok is úgy vélik, ez lehetne az első lépés ahhoz, hogy a patthelyzetnek véget vessenek.
Az ügyészeket nem hatotta meg az az érvelés, hogy Assange aránytalanul súlyos büntetésben részesült azzal, hogy már több mint két éve nem hagyhatja el az ecuadori követséget. Szerintük ugyanis Assange önként választotta ezt a megoldást, amely végülis „nem tekinthető rabságnak”.
