A múlt szombati újságban (06. 28.) olvastam, hogy a kulturális büdzsé jelentősen lecsökkent, évente 4-5 milliárd forinttal kevesebbet kap ez a terület. Államtitkárok jöttek-mentek, de a "kultúrharc" folytatódott, a helyzet nem javult. Voltak nyertes színházak és vesztes színházak, győztes művészeti körök és kivéreztetett kulturális szervezetek, győztes táncszínházak és vesztes táncszínházak. S még hosszasan lehetne sorolni a támogatások odaítélésével történő felosztásokat, amely megítélésem szerint nem igazságos, és szakmai szempontból is megkérdőjelezhető.
Hamvay Péter cikkében megemlíti, hogy Szőcs Géza legnagyobb érdemének azt tartja, hogy az ő idejében nem tört ki nagyobb kultúrharc. Erről eszembe jutott egy régebbi interjú, amit Sz. G. a 168 Órának adott.(2012.07.26.) Ebben kijelenti a volt kulturális államtitkár, hogy az átmenet összeomlás nélküli megvalósítása, és az új szemléletet meghonosítása volt a feladata. Valamint a kultúra területén várható átalakításokat is röviden, de érthetően felvázolta, mondván: a kultúra képviselőinek, akik változatlanul elfogadnák az állami segítő kezet, hozzá kell szokniuk a gondolathoz, hogy ennek mindörökre vége. Gondolom ez nem jó hír a jelenleg nyertes pozícióban lévő, az új rendszerbe belesimuló kultúrköröknek sem. Szőcs Géza a munkát elkezdte, de nem ő fogja befejezni. Ilyen a politika, mondta Buják Attilának a volt államtitkár. Mind a 168 Óra, mind a Népszava időben szól! Érdemes figyelni mindkét lapra! Ez itt a reklám helye ebben a kivéreztetős időszakban.