per;devizahitel;bankok;adósok;

- Perelhetnek a bankok és a végtörlesztők is

A szerződés elévülése annak lezárulásától kezdődően értelmezhető - derül ki a devizahiteles-mentőcsomagról szóló törvényjavaslathoz tegnap benyújtott módosító indítványról. Az indokolás szerint, amíg a felek bármelyikének a kölcsönszerződésből követelése keletkezhet a másik féllel szemben, addig nem kezdődhet meg a követelések elévülése. Az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások eltörléséről szóló törvényjavaslatról már pénteken szavazhat a parlament.

Továbbra sincs nyugvóponton az a vita amit Rogán Antal hétfői kijelentésével indított el. A Fidesz frakcióvezetője az M1 Napirend előtt című műsorában elmondta: az árfolyamkockázat ügyében a bankok és a hitelfelvevők osztoznak a felelősségen. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára erre közölte: nem értik Rogán szavait, hiszen a Kúria jogegységi határozata kimondta, hogy az árfolyamkockázat tisztességtelensége nem vizsgálható, csak akkor, ha az adós bizonyítja, hogy a bank nem tájékoztatta megfelelően.

Az adósmentő törvényjavaslat tulajdonképp a Kúria jogegységi határozatának megállapítását teszi érvényessé minden kölcsönszerződésre. Ennek célja az, hogy az ügyfeleknek ne kelljen egyenként pert indítaniuk a bankok ellen. A kormány szándéka szerint ebből a körből kimaradnak azok a devizahitelesek akik végtörlesztettek, hiszen ők jelentős kedvezménnyel szabadulhattak meg a hitelüktől. Érdemes megjegyezni azonban, hogy ettől függetlenül pert indíthatnak a bankjuk ellen: és mivel a Kúria döntése kötelező érvényű a bíróságokra, feltehetően meg is fogják nyerni.

Az adósmentésről szóló jogszabály úgy rendelkezik, hogy alapesetben minden egyoldalú szerződésmódosítás semmis, és a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy az ő kitételük nem volt tisztességtelen. Ehhez a pénzintézeteknek pert kell indítaniuk a magyar állam ellen, a perhez a nyári ítélkezési szünet dacára roppant rövid határidőket szab a törvény a bíróságok számára. Darák Péter, a Kúria elnöke egy tegnapi sajtóbeszélgetésen elmondta: a törvénykezési szünetről jogszabály rendelkezik, de ma is vannak olyan soron kívüli eljárások, amelyeket abban időszakban bírálnak el. Ha szükséges, akkor az Országos Bírósági Hivatal várhatóan intézkedési tervet készít, és sor kerülhet módszertani megbeszélésekre is arról, hogy miként oldható meg szervezési szempontból ezeknek az ügyeknek a tárgyalása - tette hozzá. Ha elfogadják a törvényt, akkor - a hatályba lépésének időtartamát és a határidőket figyelembe véve - a törvénykezési szünet második felére eshet az az időszak, amikor a bíróságoknak el kell kezdeniük a munkát. Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője elárulta. Külön szakértői csoport foglalkozik a Kúrián azzal, hogyan értelmezhető a kölcsönszerződés semmisségének jogkövetkezménye.

A kormány által tervezett devizahiteleseket megsegítő törvény olyan helyzetet teremt, hogy az adósnak meg kellene bíznia abban a bankban, amely olyan szerződést kötött vele, amely ezer sebből vérzik - állítja Lázár Dénes, a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesület elnöke. A Németországban végzett pénzügyjogász, aki tavaly vált széles körben ismertté, miután pert nyert az OTP Bank ellen az árfolyamrés ügyében, úgy véli, helyre kellene állítani a szerződések megkötése előtt fennálló állapotot. Ezzel szemben a kormány parlament előtt fekvő törvényjavaslata belekényszeríti az adósokat a meglévő szerződésekbe, cserébe visszaad nekik valamennyi pénzt.