Egy szerződésmódosítás sem hiúsulhat meg arra való hivatkozással, hogy az elévült - így érvelt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője - egyben a gazdasági bizottság elnöke - a devizahitelesek megsegítéséről szólva tegnap az Országgyűlésben elmondott, napirend előtti felszólalásában. Az elévülés módosításáról szóló tervezetet tegnap nyújtotta be a Fidesz a parlamenthez. Az ügy előzménye, hogy a kormány a múlt héten benyújtotta, és e hét péntekjén szavazásra bocsátja a devizahitelesek mentőcsomagjának első elemét, amely a Kúria jogegységi határozatának következményeit teszi minden szerződésre érvényessé.
"Szó sem lehet olyan elévülésről, amelyik azt mondja, hogy a bankok a 2009 előtti követeléseket nem adják vissza, sem a devizahiteleseknek, sem a forinthiteleseknek" - fogalmazott Rogán. A fideszes politikus módosító javaslatot nyújt be a devizahiteleseket érintő előterjesztéshez, amely szerint a meglévő szerződések esetében - akár forint- akár devizahitek, - az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták. Ha az ma is él, ha annak alapján a hiteles fizet vagy vele szemben követelést támasztanak, akkor nem lehet elévülésről beszélni. " Azt is kérte a kormánytól: karácsonyra már ne legyen devizahitel az országban, valamint azt: az árfolyamkockázatot ossza meg a bank és a hitelfelvevő között. Ez utóbbiról már nem szólt azonban a Kúria döntése, az árfolyamkockázatot, amely az adósok törlesztőrészlet-emelkedésének 70 százalékáért felel, nem ítélte tisztességtelennek a legfelsőbb bírói fórum.
A jogszabály hatályba lépése után 90 napon belül kell a bankoknak átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét. Mindez a forinthitelekre is vonatkozik, a végtörlesztett hitelekre azonban nem, mivel azt a piacinál kedvezőbb feltételekkel fizették vissza az ügyfelek - mondta. A törvényjavaslat szerint a fogyasztói kölcsönszerződésben – az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével – semmis az a kikötés, amely szerint pénzügyi intézmény árfolyamrést alkalmaz. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződésnél vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés – az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével. Szintén semmis a deviza vételi és eladási árfolyam közötti árfolyamrés. Ezt lakáscélú hiteleknél már 2010 óta nem alkalmazhatnak a bankok, hanem saját vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középárfolyamát kell használniuk. Egy tavaly elfogadott módosítás értelmében ehhez a körhöz holnaptól csatlakozik a szabad felhasználású jelzálog alapú devizahitelek csoportja is. Az új adósmentő törvényjavaslat ezen annyiban fog módosítani, hogy a bankoknak a jegybanki középárfolyamot kell használni.
Ezzel azonban a devizahiteles mentésnek még korántsem lesz vége: második lépésben "a tisztességtelenül szerzett előnnyel" való elszámolást határozzák meg, és év végéig beterjesztik a devizahitelek kötelező forintra váltásáról szóló javaslatot - számolt be Rogán Antal. Itt kell mérlegelni a bankstabilitási szempontokat, itt kerülhet elő az állami szerepvállalás - mondta a Fidesz frakcióvezetője. A mostani, a kormány által benyújtott törvényjavaslatot "csak a kezdetnek" nevezte, ehhez hozzáfűzte: a bankoknak most kell majd szembenézniük azzal, hogy tisztességtelenül jártak el az emberekkel szemben - érvelt Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője javasolta, hogy ősszel azt is definiálja a parlament, hogy mi számít tisztességtelennek. Ez szakértők szerint annak fényében lehet érdekes, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján a Kúria eldöntötte, hogy az árfolyamkockázat nem tisztességtelen. A politikus azonban ezzel nem elégedett meg, azt is kifejtette: a Kúria döntése cégekre nem, csak a magánszemélyek által felvett hitelekre vonatkoztatható, arra hívta fel a figyelmet, az “egy alapot nyújtott arra, hogy akár ők is fordulhatnak bírósághoz a szerződéseik ügyében”.