Visszacsempészték az Országgyűlés által tegnap elfogadott oktatási salátatörvénybe egy utolsó pillanatban beadott módosító indítvánnyal annak lehetőségét, hogy doktori fokozat nélkül lehessenek egyetemi tanárok vagy rektorok a sporttudományi és művészeti felsőoktatásban a Fidesz holdudvarának ismertebb személyiségei. Mint megírtuk, a módosítás értelmében a doktori fokozattal egyenértékűnek számít majd "a jogszabály alapján adományozott díj", amelyet a javaslat konkrétan nem nevez meg, az indoklás szerint ezt később határozhatják meg. Sporttudományi területen továbbá doktorátust "ér" az olimpiai és paralimpiai játékokon szerzett 1.-3. helyezés, ez alapján pedig akár a plágiumügye miatt doktorátusát elveszítő, lemondott köztársasági elnök, Schmitt Pál is egyetemi tanárrá válhat. A módosítás eredeti beterjesztője, a fideszes Pósán László a múlt héten még azzal indokolta javaslata gyors visszavonását, hogy "túl sok paragrafust kellene megnyitni ahhoz, hogy a módosító alkalmazható legyen". Valószínűleg ezért nem konkretizálták egyelőre, hogy milyen állami kitüntetések, díjak egyenértékűek a doktorátussal.
A törvényalkotási bizottság által benyújtott új módosító indítvány egy másik, jelentős változtatást is tartalmaz. Megszünteti ugyanis az egyetemeken és a főiskolákon a gazdasági főigazgatói posztot, amelyre a nemzetgazdasági miniszter nevezhetett ki szakembereket. Így ezután csak a miniszterelnök által kinevezett kancellárok irányíthatják majd az intézmények gazdálkodását, működtetését, igaz, maguk alárendeltségébe gazdasági vezetőket nevezhetnek majd ki. Mint megírtuk, a 2005 óta létező gazdasági főigazgatói poszt lényegében azt a feladatot látta el, amit a kancellároknak szánnak: az állami pénzekkel való felelős, hatékony gazdálkodás biztosítását. Csakhogy a kancellárokat a miniszterelnök nevezi majd ki, és kinevezési feltételeik nem túl szigorúak. Azaz valószínűbb, hogy Orbán Viktor nem kiváló gazdasági szakembereket, hanem hűséges bürokratákat szán az egyetemek élére.
Bár a zárószavazás napján beadott módosító már-már kormánypárti "hagyománynak" számítanak, a törvényalkotási bizottságban az ellenzék mégis felháborodásának adott hangot az eljárás miatt, valamint élesen bírálták a teljes törvénycsomagot. A szocialista Hiller István - akinek módosítóit nem támogatta a bizottság - bírálta, hogy a kormány a felsőoktatási reform átfogó koncepciója nélkül, csak egy részterületet módosít a kancellár intézményének létrehozásával. Mindez szerinte megfelel a kabinet centralizációs törekvésének, az elképzelés pedig kezelhetetlen állapotokat eredményez majd és csorbítja az egyetemi autonómiát. Hiller hozzátette: az intézmény szenátusának kellene megválasztania a tulajdonosi jogokat érvényesítő kancellárt.
Az Együtt-PM szerint az oktatási törvénycsomag átgondolatlan, jelenlegi formájában értelmetlen, ráadásul szakmai egyeztetés nélkül született. A pártszövetség képviselője, Szabó Szabolcs úgy fogalmazott, a módosító "köszönő viszonyban sincs" a 2013 őszén létrehozott felsőoktatási stratégiával. Úgy vélte, a kancellár "az első éjszaka jogát leszámítva gyakorlatilag minden joggal rendelkezni fog az egyetemeken", miközben a rektornak és az intézmények szabadon választott belső testületeinek nem lesz érdemi döntési joguk. Az Együtt-PM politikusa azt is bírálta, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) tagjai közé a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is tagot delegál majd, miközben "nekik semmi közük ilyen értelemben az akkreditációs eljáráshoz".