Irak legbefolyásosabb vallási vezetője a politikai válság elmélyülésének megelőzése érdekében új kormányfő kinevezésére szólított. Mint Ali al-Szisztani nagyajatollaj fogalmazott, a kulcspozíciókról már kedden, az új parlament összehívása előtt dönteni kell. Az országra ugyanis egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik, hogy hozzanak létre egy, a síitákat és szunnitákat is képviselő egységkormányt.
Núri el-Máliki azonban nem tágít, folytatná az ország irányítását egy újabb, harmadik ciklust kezdve meg a miniszterelnöki poszton. Az iraki kormányfőt bírálói azzal vádolják, ő robbantotta ki a krízist azzal, hogy perifériára szorította a szunnitákat, s ezáltal segítette a szélsőségesek előretörését. Megérkeztek Irakba az első orosz vadászgépek.
Az iraki védelmi miniszter elmondta, az ötszázmillió dollárért vásárolt Szuhoj gépektől a bagdadi kormány azt reméli, sikerül megfékezni a nyugati országrészt városról városra elfoglaló Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) előrenyomulását. Mint fogalmazott, a vadászgépek 3-4 napon belül már bevethetőek lesznek.
London nem tervez katonai beavatkozást Irakban, mondta el William Hague a BBC-nek. “Nem lenne bölcs dolog, ha Nagy-Britannia a jelenlegi helyzetben katonai beavatkozást hajtana végre Irakban” fogalmazott a brit külügyminiszter, aki a minap Bagdadban tárgyalt. Hozzátette: ha lesz bármiféle intervenció, ahhoz az Egyesült Államoknak vannak meg a legmegfelelőbb eszközei és kapacitása.
Barack Obama amerikai elnök korábban 300 katonai tanácsadót küldött Irakba, s jelezte, kész a légierőt is bevetni az ISIS ellen, ha szükséges. William Hague ugyanakkor úgy vélte: az elmúlt években egyetlen kormánynak sem sikerült a vallási megosztottságot mérsékelnie, s az egység felé terelni Irakot.
Az iraki lázadás nem a felekezetek csatája, hanem a terrorizmust ellenzők, s azt támogatók közötti harc, vélekedett Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Ali Hamenei ajatollah szerint a külföldi nagyhatalmak álmodoznak egy síiták és szunniták közti háborúról, ám ez nem fog bekövetkezni. Amerikai barátai és a Nyugat, illetve az országuk függetlenségéért harcoló szabadságharcosok közt zajlik a harc, közölte. A síita többségű Irán a szintén e felekezethez tartozó iraki vezetés szövetségese.
Az ISIS szélsőséges szunnita szervezet a hétvégén is folytatta előrenyomulását Irakban. A fővároshoz közeli Tikritnél nyomultak előre, s szorították ki a külvárosból az iraki hadsereg csapatait. Szaddám Husszein, a 2006-ban kivégzett diktátor szülővárosának visszaszerzéséért csütörtökön indítottak offenzívát a reguláris erők. A települést még június 11-én foglalták a szunnita fegyveresek.
Ugyan az iraki kormányzati tisztségviselők egyelőre hallgatnak a helyzetről, helyszíni jelentések és szamtanúk beszámolója alapján a hétvégén heves harcok folytak Tikritnél. Az állami televízó közlése szerint legalább hatvanan életüket vesztették, szombaton rendőrségi források az AP-nek még úgy nyilatkoztak, legalább 21-en haltak meg a harcokban. Az ENSZ becslései szerint az ISIS június 9-én megkezdett - a 2006 óta újra kitört síita-szunnita - polgárháborúnak eddig legalább 1300 halálos áldozata van, s százezrek váltak földönfutóvá.
Az Egyesült Államok a héten erősítette meg, hogy drónokat küld a térségbe az ottani amerikai állampolgárok védelme érdekében. Kína pedig megkezdte állampolgárai evakuálását. A hétvégén 1200 munkást mentettek ki a harcok sújtotta Szamara városából. A közel-keleti országban több mint tízezer kínai tartózkodik. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) humanitárius folyosók kialakítását szorgalmazta, hogy a segélyszervezetek eljuthassanak a harcok elől elmenekült emberek tízezreihez.
A genfi székhelyű szervezet jelezte, mintegy tízezer embernek nyújtottak eddig segélyt, de “ez csepp a tengerben”. Ferenc pápa Szent Péter téri beszédében fájdalmasnak nevezte az Irakból érkező híreket. A békét sürgetve a katolikus egyházfő párbeszédre szólította az iraki vallási és politikai vezetőket, mondván így lehet megőrizni az ország egységét és elkerülni a háborút.
