Újabb csapást mért Izrael a Gázai övezetre, több katonai objektumot, támaszpontot és kiképző tábort is támadtak a hétvégén. A palesztin oldalról indított támadásokat megtorlandó a Hamász egy fegyverraktárát is bombázták. A Ma’an hírügynökség információi szerint két palesztin életét vesztette, egy harmadik súlyosan megsérült a légicsapások során. A helyszínről tudósító riporter információi szerint Tel-Aviv célpontja egy magasrangú katonai parancsnokokat szállító Kia típusú gépjármű volt.
A Gázai övezetet uraló Hamász egészségügyi szóvivője közölte, a két áldozat Mohammed el-Fasih és Oszama el-Hasszumi volt, a Hamásztól független konzervatív szervezet, a Népszerű Ellenállási Bizottság (PRC) fegyveres szárnyának tagjai, akik az elmúlt hetekben többször lőttek ki rakétákat izraeli területre. A zsidó állam közölte, a két parancsnok újabb támadásokra készült. A PRC ugyanis visszautasítja, s elítéli az Izraellel való béketárgyalást.
Ez volt az első célzott, halálos áldozattal járó izraeli csapás palesztin területen a palesztin egységkormány júniusi kikiáltása óta. A merénylet csak tovább fokozza az amúgy is feszült légkört a régióban.
A héten ugyanis többször lőttek ki rakétákat palesztin területről, ahogy a határon tartózkodó izraeli csapatok is több pokolgépes, és harckocsikkal elkövetett
támadásnak voltak kitéve. Izraeli információk szerint június kezdete óta legalább hatvan rakétát lőttek ki Gázából Izraelre - négyszer annyit, mint májusban -, közülük 28 ért be a zsidó állam területére.
Az Izrael által megindított katonai hadművelet, melynek célja a terrorellenes harc, immár második hete zajlik. Csak vasárnap 12 célpontot támadtak. Meg nem erősített információk szerint legalább nyolcan életüket vesztették, mintegy 130-an megsebesültek, s félezer embert őrizetbe vettek megkezdése óta. Az izraeli külügyminiszter felvetette a Hamász által uralt területek visszafoglalását is, hogy megakadályozzák a további palesztin légicsapásokat.
"Az alternatíva egyértelmű. Vagy támadjuk a fegyveres szervezetek támaszpontjait, s addig nem tudnak lőni, vagy teljesen elfoglaljuk a területet" - mondta Avigdor Liberman a katonai rádiónak nyilatkozva. A közel-keleti béke lehetősége egyre távolabb kerül. Nem csoda hát, hogy erőfeszítései sikertelensége miatt az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja pénteken benyújtotta lemondását.
A politikai elemző visszatér korábbi állásához, a Brooking intézet alelnöki posztjára, a szervezet külügyi elnök-igazgatói tisztségébe. Martin Indyk korábban az Egyesült Államok izraeli nagykövete is volt, s kulcsszerepet játszott a 14 évvel ezelőtti Camp David-i béketárgyaláson, amikor Bill Clinton amerikai elnök, Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke ült le egy tárgyalóasztalhoz. A 14 napig húzódó csúcstalálkozó végül eredmény nélkül zárult.
“Indyk nagykövet úr rendkívüli életpályája több évtizedét is a közel-keleti béke, illetve az izraeliek és palesztinok közti megbékélés elérésére áldozta. Hálás vagyok bölcsességéért és meglátásaiért, mellyel erőfeszítéseinket segítette” - írta maga a külügyi tárca vezetője kollégájáról. Mint a külügyminisztérium hangsúlyozta, a diplomata a későbbiekben is tovább segíti az Obama-adminisztrációt a közel-keleti egyeztetésben.
A 62 éves diplomatát egy évvel ezelőtt, 2013 júliusában John Kerry amerikai külügyminiszter nevezte ki biztosnak, hogy a felújított közel-keleti tárgyalásokat koordinálja, s sikerre vigye. Azonban még a kilenc hónapos határidő lejárta előtt az egyeztetések kudarcba fulladtak, a tárgyalások azóta megszakadtak. Az Egyesült Államok álláspontja szerint a kudarcban mindkét fél aktív szerepet játszott, s több negatív lépést is tettek, amely végül a béketárgyalások megszakadásához vezetett.
Benjamin Netanjahu kormánya április 24-én jelentette be, felfüggeszti a béketárgyalásokat, válaszul amiért a két palesztin szervezet: a Gázai övezetet uraló Hamász, és a Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóság tagjait adó Fatah bejelentette, egységkormány alakítását tervezik. Martin Indyk biztos utódja ideiglenesen Frank Lowenstein lesz. A 47 éves diplomata korábban Kerry külügyminiszter tanácsadója volt, és a szenátus külügyi bizottságának tagja.
Lévén jelenleg nem folynak tárgyalások Izrael és a palesztinok képviselői között, kérdéses, Kerry kinevez-e végleges utódot a közel-keleti különmegbizotti posztra, vagy megszünteti azt, találgatott a hétvégén az amerikai sajtó. Indyk távozása az Obama-kormány második kudarcát jelképezi a közel-keleti béke érdekében tett erőfeszítései terén.
George Mitchell szenátor 2011 májusában mondott le a posztról, két évnyi gyötrelmes küzdelme után, hogy az egyeztetések gördülékenyen menjenek, s célt érjenek. Akkor is, és most is a tárgyaláson résztvevő mindkét fél a másikra mutogatott, s egymást vádoltak a kudarcért.
