Az iszlám szélsőségesek az általuk elfoglalt területeken az iszlám törvénykezést, a saríát vezetik be. Kegyetlenségük nem ismer határt. Lefejezik ellenfeleiket, hidegvérrel lőnek le gyermekeket, levágják a tolvajok kezét. A szörnyű képsorok egyre többször kerülnek fel a videomegosztó portálokra is.
Sajátos módon azonban előfordul, hogy a helyi lakosság inkább a terrort választja, mint a káoszt. Maliban például 2012-ben az "Azavad Felszabadításáért Nemzeti Mozgalom" fegyveresei azért haladhadtak ellenállás nélkül a főváros, Bamako felé, mert az emberek úgy gondolkodtak: a fundamentalisták biztosítják a rendet, ami mégiscsak jobb a kormány által előidézett káosznál. Ugyanez magyarázza, hogy Szomáliában az al-Sabab milícia jelentős területeket tart ellenőrzése alatt.
"Az ISIS is azért olyan vonzó sokak számára, mert sokak számára úgy tűnik, egy működő államot akarnak felépíteni" - vélekedik Peter Neumann. Szerinte a kegyetlen videofelvételek terjesztése épp a szélsőségesek érdeke, hiszen ezzel is azt akarják sugallni: létrejön az iszlám kalifátus!
Az iraki ISIS előrenyomulása abból a szempontból is egyedülálló, hogy körülbelül tízezer emberrel foglaltak el területeket Szíriában és Irakban. Ráadásul a moszuli pénzintézetek elfoglalásával jelentős, majdnem egymilliárd eurós tőkére tettek szert, így nem várható, hogy befolyásuk belátható időn belül csökkenne.
A nemzetközi terrorizmus egy másik aggasztó jelensége, hogy sok olyan fiatal is csatlakozik a "szent háborúhoz", akik valamelyik nyugati országban nőttek fel, s itt radikalizálódtak valamely oknál fogva. Csak Szíriában 1000-1500 európai útlevéllel rendelkező fiatal harcol. Azok, akik visszatérnek hazájukba, már nem tudnak beilleszkedni a társadalomba.
Elég csak az algériai gyökerekkel rendelkező Mehdi Nemmouche esetére gondolni, aki májusban négy embert ölt meg egy brüsszeli zsidó múzeumban. Ő is az ISIS-nél "edződött". Hasonló "karriert" mondhat magáénak Mohammed Merah, aki 2012 márciusában Toulouse-ban több merényletet hajtott végre többek között egy zsidó iskola tanáraira és növendékeire támadt, s négy embert, köztük három gyermeket ölt meg.
Merahot végül megölték a francia biztonsági erők. A szintén algériai bevándorlók gyermeke előzőleg Pakisztánban szívta magába a szélsőséges tanokat. Becslések szerint a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta Franciaországból 780-an mentek a közel-keleti országba, hogy az iszlamisták mellett harcoljanak Bassár el-Aszad elnök rezsimjével szemben. Belgiumból pedig kétszáz dzsihadista érkezhetett Szíriába.
Egekbe szökik az olaj ára?
Az iraki bizonytalanság egyik legaggasztóbb következménye az olajár növekedése. Kivált olyan hírekre emelkedik a nyersanyag ára, amelyek szerint olajfinomítókat foglaltak el a fundamentalisták. De mennyire veszélyeztetik az olajpiacot a szélsőségesek? Akár saját maguk is termelhetnek olajat, amiből újabb tekintélyes bevételre tehetnek szert? Szakértők azért nem látják ennyire veszélyesnek a helyzetet. Az ISIS előrenyomulása eddig nem keltett zavart az iraki olajtermelésben - írta elemzésében a Commerzbank.
Amennyiben jelentősebb gondok keletkeznének az ellátásban, a Commerzbank szerint az északi-tengeri Brent olaj ára elérheti a 120 dollárt. Még élesebben reagálhat a piac, ha a fegyveres konfliktus a térség más országaira is átterjed. Súlyos következményekkel járhat, ha Irán fegyveres csapatokat küld az országba. Bár Teherán már napokkal ezelőtt azt jelentette, hogy riadókészültségbe helyezték az ország csapatait, s "önkéntesek" készek megvédeni a síiták szent helyeit Irakban, nem tűnik valószínűnek Irán bevonulása.
Az országot eleve súlyos gazdasági válságba sodorták az atomprogramja miatt elrendelt szankciók, nem tudna finanszírozni egy minden bizonnyal igen költséges és elhúzódó katonai beavatkozást. Jelenleg egy hordó Brent olaj (159 liter) ára 114 dollár. Irak a világ hatodik legnagyobb kőolajtermelője, s a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezetének (OPEC) második legjelentősebb tagja.
Hírek szerint az ISIS milicistái többször is elfoglalták Irak legfontosabb, Baidzsiban található olajfinomítóját. Szakértők becslései szerint naponta 300 ezer hordó olajat képesek feldolgozni. Ugyanakkor a legfrissebb hírek szerint a szélsőségesek az Irak északi részén kitermelt olajnak csak egy kis részére tudják rátenni a kezüket.
A duzsihadisták ugyanakkor az ország déli részére még nem tudtak behatolni. Az igazi veszély az lenne, ha ide is eljutnának, hiszen az iraki olaj 75 százalékát ebben az országrészben állítják elő, s az iraki olajexport kilencven százalékát szintén itt bonyolítják le. A Commerzbank elemzői nem zárják ki a helyzet rosszabbra fordulását. Elsősorban amiatt, mert a politikai helyzet rendkívül kiegyensúlyozatlan.
Nuri al-Maliki miniszterelnök ragaszkodik a hatalmához. Bár a tavasszal megrendezett parlamenti választáson síita pártszövetsége szerezte meg a legtöbb mandátumot, a 92 képviselői hely messze nem elég a kormányalakításhoz. A miniszterelnököt azonban ez cseppet sem zavarja, többször is leszögezte, nem hajlandó szunnitákat és kurdokat bevenni kabinetjébe.
Az Egyesült Államok nem véletlenül hangoztatta, az igazi rendcsinálás csak akkor kezdődhet el, ha végre felállt a nemzeti egységkormány. Egyelőre azonban semmi sem utal arra, hogy ez belátható időn belül megtörténik. Szakértők szerint mindezeket egybevetve felettébb kérdéses, hogy az iraki olajkitermelés olyan mértékben nő majd az elkövetkező években, amint azt eredetileg sejtették.